2009 február 14. | Szerző: kisiren
Ha a világ rigó lenne…
Ha a világ rigó lenne,
Kötényemben ő fütyülne,
Éjjel-nappal szépen szólna,
Ha a világ rigó volna.
/Weöres Sándor /
” Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom,
Minden madár társat választ, virágom, virágom…”
Nekem nagyon tetszik az a néphit, mely szerint Bálint napján, azaz február 14-én a madarak párt választanak maguknak, készülve az új életre, családalapításra.
Ilyenkor februárban egyre gyakrabban hallhatjuk kedves, daloló barátaink, a fekete rigók dudorászását. Még nem nótáznak, nem flótáznak, csak kezdik ismételgetni azokat a dalokat, amelyeket a tavalyi évben daloltak, melyekre megtanították őket.
E napon a tojó választ társat magának, de a hódításhoz a hímek természetesen felhasználják trillázó éneküket.
Persze a dalos kedvük később is megmarad: Amikor a tojó a tojáson ül, énekükkel szórakoztatják, de kis fiókáikat is megtanítják a dalolás tudományára.
Így aztán nekünk embereknek gyakran van lehetőségünk gyönyörködni csodás dalaikban, hiszen nem csak örömükre muzsikálnak, hanem minket is boldogítanak ezáltal, jobb kedvre derítenek …
Hiába. Nincs szebb a természetnél!
írta: vadvirág
2009 február 13. | Szerző: kisiren
Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nekünk a tavasz
kapuját!
/Vidor Miklós /
Zelk Zoltán:Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág
zúzmarás a fán az ág.
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Ó, jössz-e már, Tavasz?
Esik, fúj, havazik, süt a Nap…Megtörni látszik a Tél úrfi ereje. Ezt jelzi az időjárás is.Lassan, lassan elgyengül a hókucsmás, hóbundás, fagyot fújó február is…
Bár most még havazik,tél van, de ez már csak a vége…Lehet benne gyönyörködni, kicsit hógolyózni, lányokat megmosdatni, hogy egész évben szépek és frissek legyenek, viruljanak. De az is lehet, hogy ez már a búcsú, dühöngve, prüszkölve, beborít még minket szépséges fehér leplével, aztán lassan-lassan elbandukol…
A közelgő Tavasz pedig örömcseppeket hullajtva be-bekukucskál, megnézve, mi újság a világban, és látva az emberek vidám arcát, mosolygását, ahogyan előszelét fogadják, várják, egyre többször jön hozzánk vendégségbe…
A föld alatt és a levegőben egyre inkább mutatkoznak a közelgő Tavasz jelei.
Első hírnökei, a szépséges, bátor hóvirágok már gyönyörködtetnek bennünket vidám táncukkal./ Most is a hó alól mosolyogva integetnek, jelezvén, hogy ők is szeretik a szép hóesést…/
De beindult az élet a fák belsejében is.A föld alatt a magvak , hagymák duzzadnak, jelzik, hogy kezdődik számukra az Élet.
Még a hideg jót csíp az arcunkba, mérgesen prüszköli a Tél utolsó hópihéit ránk, de az már hamar elolvad, nem tartós, legalábbis ebben bízunk…
“Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.
…
Az a fuvolás
a Nyitnikék!
már kezdi is ujra
az énekét:
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!”
/ Szabó Lőrinc /
/És péntek 13, egyik kedvenc számom…/
vadvirág
2009 február 12. | Szerző: kisiren
“A nagy: csupa kicsiny,
a sok: csupa kevés…”
Ahol a tudás terem… ” Jó tanuló, nem lázongtam soha,
de csak akkor tetszett az iskola,
amikor semmi sem feszélyeztetett:
ha hagyták, hogy természetes legyek. “
/ Szabó Lőrinc /
“Egy-kettő még most is járja velem az iskolát,
ahol az a nagy bölcsességű mester,
az élet tanítgat bennünket abból a kitanulhatatlan könyvből,
aminek a neve tapasztalás,
s nagyokat ver ránk keserves pálcájával,
ha rosszul tanultunk meg belőle valamit,
kiváltképpen a reménység, bátorság, emberismeret
s más efféle kétértelmű paragrafusoknál.”
/Jókai Mór /
vadvirág
2009 február 11. | Szerző: kisiren
Farsang idején…
“Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.”
/ Kanizsa József /
Sarkady Sándor: Kikiáltó
Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.
Míg a farsangi fánkot összeállítottam, gyönyörködtem a természet apró játékában: Reggel még vékony fehér lepel terült a tájra, aztán az erősödő napsütés hatására egyre foltosabb lett e takaró, most pedig már eltűnt, nyoma sem maradt, mire a fánksütéssel készen lettem.
Hát isteni ez a túrós.almás-narancsos fánk, csak ne volna ennyire hízlaló, csábító. Azt hiszem, még a harmadiknak sem tudok ellenállni, de aztán vége, nincs több.
vadvirág
2009 február 9. | Szerző: kisiren
” A világ összes anyagai között
a szeretetnek van a legerősebb kötőképessége
és a legnagyobb teherbíró ereje. “
vadvirág
2009 február 8. | Szerző: kisiren
Jön a tavasz, megy a tél…
Ma reggel egy kismadár szállt az ablakpárkányra,
bekukucskált és így szólt:
-Jó reggelt!
Hát megjöttél?
Legyen kellemes a vasárnapod!
Érezted az elmúlt napokban a szellők,
a napsugarak simogatását,
figyelted a felhők vonulását,
a patakok rohanó csobogását,
mely mind azt üzente:
Lassú léptekkel közeledik a várva-várt Tavasz!
írta: vadvirág
2009 február 14. | Szerző: kisiren
De jó is néha számba venni:
mit kellett volna másként tenni.
…sokat vártam a szívtől, észtől,
az igaz szótól, tiszta kéztől,…”
/ Móra Magda /
A mozgás varázsa…
Micsoda összhang virág és táncos között. Mindkettő fiatal, hajlékony, kecses, üde, szép.Harmóniát sugároznak a külvilág számára.Ügyes munka.A virág bársonyos szirmai között egy másik gyönyörű “virág” táncol…
Eltűnődik…Kisgyerekkora jut eszébe.Amikor a fővárosból jött vendégek meggyőzték szüleit, hogy az örökké mozgékony kislányt írassák be a fővárosi balettiskolába.
Még nem volt hatéves, amikor ez megtörtént, de aztán iskolakezdéskor megváltoztatták elhatározásukat, mondván : – Kicsi még, nem szabad elengedni a messzeségbe.-Jól tették.
A művészet még egyszer megkísértette, amikor filmezéshez hívták.Előtte érettségizett és micsoda ajánlatot kapott,/ mint a mesében, pedig igaz mese/, de semmiért nem adná, hogy kitartott eredeti elképzelése mellett, és azt csinálhatta a későbbiekben, amire mindig is vágyott.Mennyi öröm érte, amit semmi más nem tudott volna nyújtani …
De a mozgás változatlanul érdekelte.Imádta a tornát is,minden fajtáját,de különösen a gerenda- és szalag gyakorlatokat.Remek tanárai voltak,akik ezt felfedezték benne.
A tánc, a torna, a zene mindig fontos volt számára. Ha látja, hallja, mindig megdobogtatja szívét.Kedvesek neki, de azért hálás a Sorsistenének, hogy így alakította életét…
Milyen törékeny, hajlékony táncos és virág.A finom, rendezett mozdulat mennyi mindent elárul…A pillanat utánozhatatlan, megismételhetetlen, beszédes. Sok mindenről mesél…
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X