2008 május 11. | Szerző: kisiren
Egyik kedvenc zsoltáromból:
Hinni taníts Uram, kérni taníts!
Lélekből, lelkesen kérni taníts!
Üdvözítőm te vagy,
Észt, erőt, szívet adj,
Lelkeddel el ne hagyj!
Kérni taníts!
/ref. ének- részlet/
vadvirág
2008 május 10. | Szerző: kisiren
Piros pünkösd napján
mindenek újulnak,
a kertek, a mezők
virágba borulnak.
/ népköltés /
2008 május 9. | Szerző: kisiren
Szülői gondoskodás
Ülök a kertben, kedvenc mártásomhoz sóskát pucolok, közben figyelem körülöttem a nyüzsgő madáréletet.Most éppen mindenfelé rigótkat látok. Nagyon elszaporodtak, háziasodtak, természetes számukra az ember közelsége.
Egy rigópapa karnyújtásnyira csicsereg a kis körtefán, majd tovalibben a következő fára, egyre közelebb és közelebb cserkészve a lakhelyükhöz, ami a közeli tuja legmagasabb, legsűrűbb ágai közé van elrejtve. Kíváncsi szem nem láthatja, én is csak a sistergő hangokból tudom, hogy megszaporodott a családjuk, kikeltek az aranyos fiókák. Azok pedig örökké éhesek, követelik maguknak állandóan az eleséget.
A szülők nem győzik hordani a finomságokat. Ahogy a papa közelít,csőrében a finom kukaccal, már messziről tudtára adja a feleségnek, hogy készülődjön, induljon vadászatra, vagyis helycsere lesz. Amíg az anyamadár van távol, addig az apa örködik. A munkamaegosztás szép példája.
A kicsik növekedéséhez sok táplálékra van szükség. A szülők fáradhatatlanul dolgoznak, végzik kötelességüket, mi pedig örülünk ennek, mert így segítenek nekünk a kert kártevőinek elpusztításában, hasznot hajtanak, kevesebbet kell permetezni.
Sokféle madár fészkel a fákon, bokrokban, nagy itt a sürgés, forgás.Tavaly még harkályt is láttam, ahogyan a mama három fiókáját oktatta a száraz oszlopon, hogyan kell a kemény csőrüket használva kiszedni abból a finom falatokat.
Hiába! Nekik is ki kell járniuk az iskolát, meg kell tanulniuk a leckét az életre, hogy fennmaradjanak.
A madárszeretet szép példáját mutatja be a következő vers is:
Egy fészekben öt fióka
Összebújnak édesen.
Messze, messze szól a nóta:
“Mindjárt, mindjárt érkezem!”
Anyanóta, be szép nóta,
Szebb ennél már nem lehet.
Örvendez az öt fióka:
“Jer,jer!- ez a felelet.
Jön már, jön már az anyóka,
Bogár, hernyó van elég.
Csicsereg az öt fióka:
“Ó, de pompás egy ebéd.”
/Benedek Elek:Madárfiókák/
vadvirág
2008 május 8. | Szerző: kisiren
“Békét és reménységet
minden ártatlan gyereknek…”
/ dalszöveg /
Van-e nagyobb csoda a Földön az EMBER születésénél? Az élet legnagyobb, legszebb ajándéka, hogy vannak érzéseink, gondolataink, és azokat különböző módon ki tudjuk fejezni.
A gyermekvárás, a gyermek születése mindannyiunk életében az egyik legszebb pillanat…
Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
/Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak?
részlet /
vadvirág
2008 május 7. | Szerző: kisiren
Soha se értjük meg a másikat,
sohase ismerhetjük meg akaratának,
vágyainak minden hullámzását.
/ Maupassant /
2008 május 6. | Szerző: kisiren
Életmorzsák
1.A kora reggeli órákban jó elűzni az álmot azzal, hogy gyönyörködünk a mellettünk elsuhanó tájban.Bármerre nézünk az autópálya két oldalán, mindenütt zöld és sárga színekben pompázó rétek, kalászosok és repceföldek integetnek felénk, hívogatnak bennünket. Most azonban megállásra nincs idő, sietnünk kell.Így csak az autóból élvezzük a szép színhatást.
A zöld nyugtatja a szemet, a sárga szín élénkít, energiát sugároz. Jót tett a növényeknek a bőséges tavaszi csapadékáldás. Üdék, frissek.
A növények között meghatározó színében, és a terület nagyságában a repce.Most az az egyik slágernövény, azt érdemes termeszteni. Láthatóan lecsökkent a kalászosok területe. Ez elgondolkodtató. Ha ez így megy tovább, mi lesz a világban a sok éhező emberrel, hiszen még kevesebb kenyér jut majd számukra (számunkra), ezzel is továbbnövelve a világ szegényeinek táborát…
2.A csöppnyi református templom egyszerűsége, szolíd szépsége elbűvöli Julit.Gyermekkorának hangulatát idézi, bár az ő templomuk ettől már jóval nagyobb volt, amikor a tűz után felépítették. De az élmény ugyanaz.
Kislánykorában közel volt hozzájuk a templom, amíg nem építkeztek, addig anyai nagyszszüleinél, pontosan a falu közepén laktak, így csak átsétált az istentiszteletre.Ez volt akkoriban a szórakozásuk.Szerette azt a ceremóniát, no meg a lelkész érdekes prédikációját, mely a történelem szeretetét csepegtette belé.
Ma már ritkán megy templomba, elsősorban zenei esemény alkalmából, de azért néha most is beül, végighallgat egy-egy érdekes prédikációt, vagy bárhova viszi útja, a templomok megtekintését ki nem hagyja. A nyüzsgő, rohanó életben élvezi annak csendjét, szépségét.
A harmónium hangja zökkenti ki tűnődéséből, hiszen keresztelőre jöttek a főváros eme picurka templomába.A kis keresztelkedőnek ma van a születésnapja is, no meg anyák napja is, így aztán van mit ünnepelniük.
A szertartás nagyon baráti, családias hangulatú, a fiatal lelkész jól felkészült, lelkes pásztora gyülekezetének.Érdekes volt hallgatni, ahogy keresztelt, ahogy köszöntötte az édesanyákat, ahogy igét hírdetett.Külön öröm volt számomra, hogy az éneket, mint hajdan otthon is, harmóniumon kísérte.
A kisgyerek mindezt példásan tűrte, igaz itt-ott ő is beleszólt,de ettől még aranyosabb lett az egész szertartás.
Kísérje életedet áldás, békesség, szertet!
vadvirág
2008 május 3. | Szerző: kisiren
” Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom…”
/Nadányi Zoltán:Anyu/
És valóban. Anyanyelvünk egyik legszebb, varázslatos szava: édesanyám.
Ha kimondjuk, a szó “íze” olyan, mint a mézé, édes, lágyan simogató…dallama fülbemászó,… sokmindent gyógyító…
Mert tudjuk, Ő az egyetlen, a megismételhetetlen…Akitől ajándék (volt) a szeretet, az igaz szó…
Édesanyám tulipánfa
édes-kedves minden ága,…
/Donkó László: Édesanyám/
Abban a pillanatban, amikor a gyermek megszületik,
megszületik az anya is.
Soha nem létezett előtte.
A nő létezett, de az anya még nem.
Az anyaság valami teljesen új érzés.
Osho
És így altatja gyermekét:
Kondul a harang, öreg este már,
Gyeretek gyerekek, édesanya vár,
Puha ágyat jól megveti,
Ránk a paplant teregeti,
Száll a mese, száll,
Mint a kismadár,
Ki a szemét most behúnyja,
Meseországba száll…
/gyermekdal/
vadvirág
2008 május 2. | Szerző: kisiren
Egy szép vers a gyerekeknek, mint egy esti ima:
Este van már, kicsi ágyam
elringat az éjszakában.
mindenkinek jót kívánok,
szemeimnek aranyálmot.
Kérem aput, hogy szeressen,
anyu mindig csak nevessen,
és mindnyájan friss jókedvvel
ébredjünk fel holnap reggel.
/ Szabó Lőrinc: Este van már /
2008 május 1. | Szerző: kisiren
VIRÁGHABOS, VÍG MÁJUS
/Csanádi Imre: Hónapsoroló/
Május, mosolygó,
békák torkát megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár- zúgató…
/Csanádi Imre: Májusdicsérő
részlet /
Május elseje
Nem is olyan régen , egy kedves ünnep volt számunkra, felvonulással, virslivel, körhintával, mindenféle közös mulatsággal együtt.
Volt mit ünnepelnünk. A Munkát, mert akkor még az is volt, meg békesség, barátság, egymás iránti megbecsülés. Így neveltek bennünket, a munka szeretetére. Mi még azt tanultuk, azt tanítottuk: minden munkára szükség van, tisztelni, becsülni kell azt, legyen szellemi vagy fizikai.
Hol van már ez a szemlélet, no meg a munka is!? Mindenki jólétet szeretne, pedig láthatjuk, hogy jólét csak akkor lesz, ha a gazdaság nagyon jól működik, fejlett. Vagyis van értékteremtő munkahely…
2008 május 13. | Szerző: kisiren
Az élet szólít, menni kell,…
Az elmúlt napokban sok diák izgult azért, hogy sikerüljön az írásbeli érettségije, aztán majd a szóbeli vizsgája, hiszen eljött az az idő , amikor számot kell adni tudásukról, bizonyítva azt, hogy érettek a felnőttkorra.Ez a nagy megmérettetés útlevél is egyben számukra a nagybetűs Életbe.Átérzik ennek fontosságát, nagy izgalomban vannak.
Így voltunk ezzel mindannyian, és ilyenkor mindig bennünk is felidéződnek az átélt események, az a nap, amikor nekünk kellett számot adnunk tudásunkról.
Emlékszem szombat reggel volt,már az osztály nagy része letudta a vizsgát, csak a névsor vége maradt hátra.Magyar tétel húzásával kezdtük. Az elnök a szomszéd város egyik középiskolájának igazgatója volt, egy barátságos, bátorítóan mosolygós,kedves ember, akinek emléke elkísér utamon.
Hogy oldja a feszültséget, mindenkihez volt egy pár nyugtató, érdeklődő szava.Tőlem a nevemről kezdett el érdeklődni, és a terveimről, majd szétterítette az irodalom tételeit, aztán kérte, húzzak egyet, de előtte megkérdezte, melyiket szeretném.Mivel a legelső volt a legkönnyebb,meg a legtöbbet azt gyakoroltuk, természetesen erre esett a választásom.
-Keressem meg!-mondta. Végignéztem a tételsoron, majd kihúztam, az elsőt, mely Balassi Bálint volt. Örömkacagás tört ki mindenkiből, én pedig tudtam, hogy számomra ez nagyon jó jel, a többi húzásnál is hasonlóan szerencsés voltam.
Így aztán nekem az érettségi nagyon kellemes élmény maradt. Azóta, ha valami gond van az életemben, mindig előkeresek az emlékeim közül ilyen szépet, kellemes, kedves emberekre gondolok, az ő bíztató szavaikra, és máris könnyebb lesz elviselni a nehézségeket.
Itt is rádöbbentem, és azóta még sokszor, hogy a szerencsének milyen fontos szerepe van életünkben…Az biztos, hogy nekem azóta is egyik kedvenc számom a 18-as!/…mert e nap jún.18. volt /
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X