vadvirág

2007 november 11. | Szerző: kisiren |

  Ma is verőfényes nappal köszöntött bennünket az Ősz,szépséges arcát mutatva,mintha azt mondaná: -Nézzétek emberek,milyen szép vagyok!Elmúlásom után erre is emlékezzetek,ne csak az esős, borongós napokra…Meg a dallamokra ,amit fütyültem nektek az őszi szélben ,dúdoltam a levelek hullásakor…

Ebéd után az íróasztalnál ülve látom,hogy az ablakpárkányra repül két veréb.Ideszálltak sütkérezni,kihasználva a nap melegét,közben csevegnek egymással.Ahogy észrevesznek,közelebb jönnek az ablakhoz,mintha megkérdeznék: -Mit csinálsz a jó meleg kuckóban?-Mutatom nekik,hogy javítok…az ebéd utáni szieszta helyett…/Nagyon finom ebédet csináltam:almás,ananászos csirkét,nyakon öntve pici hegyaljai óborral,amitől felséges lett az íze…/Szóval így tűnődöm a verébről és az ebédről,amikor eszembe jut a következő emlék:

Az igazi barátok

Két éve történt.Nagyon aranyos osztályom volt, remek gyerekekkel,Sorsom nagy ajándékának tulajdonítottam.Öröm volt velük a munka,fáradtságot nem ismertem mellettük.Mindenkit külön-külön is nagyon kedveltem,de azért még így is voltak,akik észrevétlenül nagyon a szívem csücskébe lopództak.Ilyen volt Patrik is.Sötét, őzike,állandóan ragyogó szemével szinte simogatott,ahogy rám nézett,és minden nap keresett rá alkalmat,hogy apró dolgokkal kedveskedjen nekem.

Egyik nap nem jött iskolába.Hiányoltuk.Anyukája este telefonált,hogy beteg lett,vizsgálatokra kell mennie.Pár nap elteltével tudtuk meg,hogy betegsége komoly,hosszadalmas…

Társaival összedugtuk a fejünket,megállapodtunk,hogy a kórházi kezelés után minden nap meglátogatja majd valaki,és beszámolnak az iskolai eseményekről,a haladásról neki.Így is lett.Én is meglátogattam.Szomorúan láttam,hogy szeméből eltűnt a csillogás…-Milyen igaz-gondoltam-,hogy a gyermekek betegségét leginkább a szemükből lehet észre venni.

Közben mesélni kezdett arról,   hogy társain kívül minden nap meglátogatja két barátja:két veréb.Anyukája látva,hogy ez milyen örömöt jelent neki,odaszoktatta az ablakpárkányra őket.A két kis hűséges állat pedig csicsereg,mókázik,megnevetteti őt…Tudtam,hogy Patrik nagyon szereti az állatokat:Környezetismeret órán többször is bemutatta kedvenceit társainak.

Eljött a tavasz.Sokat javult az állapota,lassan el-eljöhetett iskolába is.Társai körülrajongták,ő pedig napról-napra erősebb lett.Jó volt látni,ahogy őzike szemébe visszatért a mosoly,a ragyogás.Újra a régi lett…

Ezt nagyban köszönheti barátainak is:az osztálytársaknak,és a két kis verébnek,mert szívükkel,lelkükkel gyógyítóhatással voltak rá…

Közben a két veréb megunta a kopogást,tovaszállt…