2012 december 12. | Szerző: kisiren
az ellenségednek megbocsátás,
az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
magadnak tisztelet.
2012 február 8. | Szerző: kisiren
Hósuba van mindenen…
Hósuba van mindenen,
mint a fázó emberen.
Mint a csőszön zord időn,
kicsi házon, háztetőn,
suba van a temetőn.
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Gazdag Erzsi
A kemence parazsa a zord, téli hidegben milyen jó meleget tudott árasztani. Varázsa átmelegítette a fázós testet, lelket.Milyen jó volt körbe ülni, gyermeki áhitattal hallgatni a felnőttek meséit…Hát még, ha a kemence meleg, ropogós cipóval ajándékozta meg a hallgatóságot, melyhez frissen fejt , habos tej volt a kísérő…Az volt ám gyereknek a jóvilág téli estéken.
vadvirág
2012 február 6. | Szerző: kisiren
Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
Kányádi Sándor
A verebek bezzeg sürögnek, forognak, tele a csőrük. Mindent megesznek a többi madár elől, csak az élelmesebb cinkék merészkednek be hozzájuk az etetőbe.Az idén valahogy nem ízlik a cinkéknek a faggyús, magvas gömb, valami nem lehet benne kedvükre való, mert ritkán csipegetnek belőle.
De lám ebben a pillanatban egy gyönyörű, tarka kabátos tengelice pár érkezett. Otthonosan mozognak, látszik, hogy nem először teszik tiszteletüket itt.Leszállnak, a hóban szedegetik a magvakat, amit jóízűen eszegetnek.
Nagyon szépek: a homlokuk élénk piros, majd fejük teteje fekete, fehér tollazatú, de a szárnyaikat is sokféle színű toll borítja, melyből a legszebb az élénk sárga szín.Apró testével fürgén röpköd le-fel, a sok veréb nem riasztja el.
Kedves kis madárkák, színes színfoltok ebben a vacogós hidegben.Csodálom ezeket az apró testeket, hogy bírják elviselni ezt a csontig hatoló hideget.Nehéz most a sorsuk, segítséget kérnek, hogy átvészeljék a telet.
/vadvirágSzakad a hó nagy csomókban,
Veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet!
Nem is ugrálsz, araszolsz,
Hóesésben vacakolsz.
Nemes Nagy Ágnes
2012 február 5. | Szerző: kisiren
már-már az éj jő,
megfagy a tócsa,
a víz, a nád.
A felleg öblén
lobog a rőt fény,
s beizza a ház
sok ablakát.
A puha hó hull:
az út a hótul
nem látszik immár,
mindent belep.
2012 február 5. | Szerző: kisiren
Subás ház
Gazdag Erzsi: Tél a falun
Hófehér most a határ.
Kinn a réten kánya jár.
Nincs az úton semi nyom,
csak amit a kánya von:
finom krikszkraksz a havon
Hósuba van mindenen,
mint fázó emberen.
Mint csőszön zord időn,
kicsi házon, háztetőn,
suba van a temetőn.
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban a kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A
kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Most a falu kiscsibe,
pihés hó rajt a pihe.
Tél az anyja, takarja;
szárnya alatt altatja.
– Hadd ébredjen tavaszra!
ban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban a kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A
kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban a kapanyél.
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A
kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban a kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A
kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban a kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A
kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
2012 február 5. | Szerző: kisiren
Dérporos hajával dermed a tél…
Gyökerétől legfőbb sudaráig
A szegény, szedett fa reszket, fázik,
És hiába vár a kis madárra, –
Az tovább száll, boldogabb tanyára,
S melyet oly hőn esdekelve kére,
Hasztalan vár bájos énekére:
Száraz ágán, búsabban nevénél,
Dérporos hajával dermed a tél…
Vörösmarty Mihály
vadvirág
2012 február 4. | Szerző: kisiren
…most ideje, most fagyjon,
akár beleszakadjon,
csak a kályha mormoljon,
vén cirmos doromboljon:…
Csanádi Imre
Már az érkezése is “harapós” volt, no de amit tegnap óta művel, az bizony nem hiányzik senkinek.Csak dühöng, forog, morog, füstölög mérgesen, mint aki fel akarná falni a világot.
Persze most van itt az ideje, tombolja ki magát, de azért szerényebben is tehetné!Vacog, didereg a világ, ember, állat, növény fázósan húzza össze magát, bújik meleg kis kuckóba, ha teheti, mert bizony sokkal jobb ott most a világ, mint kint.
Különösen, ha a konyhából kellemes illatok szállnak felénk. Ahogy a délelőtti irgum-burgum időben fő a finom húsleves, közben pedig sütőbe kerül a töltött csirkecomb,félbe vágott almával körbe rakva, majd sajttal a combok lágyan betakarva sercegnek a forró melegben, illatukat szétárasztva teszik barátságosabbá a konyha hangulatát.
S míg az ablakon kitekintve látom, ahogy a szél forgatja, hordja az apró hópelyheket, rakja halomba garázsajtóhoz, ablakpárkányra, melyiket hova, arra gondolok, de komisz lehet most a szemközti hegyekben is az élet, ahol sok-sok állat dideregve várja az idő jobbrafordulását, és most már biztos, hogy a maci is visszabújt jó mélyen a fa gyökerei alá, fázik ő is, nincs még kedve előbújni kuckójából, mert azon töpreng:
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
Weöres Sándor
vadvirág
Fagy kinn fagy
2012 február 1. | Szerző: kisiren
FEBRUÁR
Böjtelő hava-Télutó-Jégbontó hava
Második hó: február van,
hócsillagok a határban;
fényes puska csöve: durr!
Szedd a lábad, róka úr!
Tiszta kék az égi pálya,
füstölg a házak pipája,
talpas szán a hóba vág,
csörg a fán a száraz ág.
Odalenn a rőt berekben,
jég páncélja rengve rebben,
prímet furulyál a szél,
peng a korcsolya-acél.
Somlyó Zoltán
Megérkezett korcsolyán,
nagy bundában, hócsizmában.
Bebújik a kis réseken,
vacogunk, didergünk a napsütésben.
Ágon a madár is hallgat,
nincs most ideje nótájának.
Január elfutott,
Február kopogtatott,
és egy nagy zsák hideget hozott.
Pedig tudhatnánk,
hogy ő ilyen,
morcos, morgós,zimankós,
dermesztően hideg.
Télutó, télutó,
most jó ám a meleg, puha takaró.
vadvirág
2012.,Jégbontó hava, első napja
2012 december 22. | Szerző: kisiren
“Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit
érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra,
akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni
kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy,
fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha
félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a
jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.”
Szabó Magda
Oldal ajánlása emailben
X