Hallgat az erdő, csöndje hatalmas; mohát kapargat benne a szarvas.
Mohát kapargat, kérget reszelget. Szimatol, szaglász, cimpája reszket: ura a két fül minden kis nesznek.
Kányádi Sándor
Mint a meséskönyvben, … olyan a téli táj Álom -hava végéhez közeledvén. Hatalmas pelyhekben szórja ránk télanyó dunyhájából a hópelyheket, betakarva a hideg szorítása elől erdőt, mezőt, házakat, és a bennük lakó állatokat, embereket.Milyen jó annak, akinek van ilyenkor fűtött szobája,terített asztala, nem kell kinn vacognia, mert aki éhes, még jobban fázik. Tudják ezt a madarak is. Nagy a nyüzsgés az etető körül. Jönnek sorban egymásután a sárgamellényes, apró kis vendégek.A tuján gyülekeznek, és ha szabad a pálya, átröppennek a bokorra, majd be az etetőbe, ahol 1-2 napraforgót ügyesen felkapnak, és már hopp!, röppennek vissza a bokor ágaira, ahol jóízűen falatozgatnak. Alattuk a hóban a verebek serege várja, hogy felkapkodhassák a lepotyogott héjat, esetleg magot. Van közöttük, aki még sem bírja kivárni, míg rákerül a sor, inkább rápenderül a szalonnára, azt csipegeti körbe-körbe keringőzve,forogva. Ügyesek ezek a légtornászok.Kedves lényükkel, vidám jelenlétükkel megunhatatlan vendégek a háznál.Jól esik nekik a zord télben az emberek gondoskodása. vadvirág Álom hava, 18. napja
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 18. | Szerző: kisiren
csöndje hatalmas;
mohát kapargat
benne a szarvas.
Mohát kapargat,
kérget reszelget.
Szimatol, szaglász,
cimpája reszket:
ura a két fül
minden kis nesznek.
Kányádi Sándor
… olyan a téli táj Álom -hava végéhez közeledvén. Hatalmas pelyhekben szórja ránk télanyó dunyhájából a hópelyheket, betakarva a hideg szorítása elől erdőt, mezőt, házakat, és a bennük lakó állatokat, embereket.Milyen jó annak, akinek van ilyenkor fűtött szobája,terített asztala, nem kell kinn vacognia, mert aki éhes, még jobban fázik.
Tudják ezt a madarak is. Nagy a nyüzsgés az etető körül. Jönnek sorban egymásután a sárgamellényes, apró kis vendégek.A tuján gyülekeznek, és ha szabad a pálya, átröppennek a bokorra, majd be az etetőbe, ahol 1-2 napraforgót ügyesen felkapnak, és már hopp!, röppennek vissza a bokor ágaira, ahol jóízűen falatozgatnak. Alattuk a hóban a verebek serege várja, hogy felkapkodhassák a lepotyogott héjat, esetleg magot.
Van közöttük, aki még sem bírja kivárni, míg rákerül a sor, inkább rápenderül a szalonnára, azt csipegeti körbe-körbe keringőzve,forogva.
Ügyesek ezek a légtornászok.Kedves lényükkel, vidám jelenlétükkel megunhatatlan vendégek a háznál.Jól esik nekik a zord télben az emberek gondoskodása.
vadvirág
Álom hava, 18. napja
Oldal ajánlása emailben
X