2009 november 28. | Szerző:

 Ez a nap is elment a tegnap után…                                                                   

Egész nap esett , csak rövid időkre szünetelt.Néha úgy érzem, mintha északra költöztem volna, olyan hamar sötétedik, rövidek a nappalok.

Az ablakon kinézve figyelem, ahogy esik, potyogtatja November kisebb, nagyobb könnyeit.

A szürke, felhőpaplan kihasadt, és csak gurulnak, gurulnak belőle az égi könnycseppek, melyek lehullva, ha beleesnek egy-egy tócsába, már végük is van, beleolvadnak a pocsolya vizébe, ezáltal megszűnik önálló életük is, átalakulnak.

Hasonló az emberi élet is.A mindenséghez mérve az sem tart tovább, mint egy esőcsepp élete

——————

Kosztolányi Dezső

ESTE, ESTE…

Árnyak ingnak,
és bezárjuk ajtainkat,
figyelünk a kósza neszre,
egy vonatfütty messze-messze.
És a csend jő.
Alszik a homályos éjbe
künn a csengő.
A díván elbújik félve.
Szundít a karosszék.
Álmos a poros kép.
Alszanak a csengetyűk.
Alszanak már mindenütt.
A játékok, a karikahajtók,
a szegény tükör is hallgatag lóg.
Ó, néma csengetyűk.
Az óránk is félve üt.
Alszik a cicánk s a vén szelindek,
föl ne keltsük – csitt – e sok-sok alvót.
Alszanak a régi réz-kilincsek
s alszanak a fáradt, barna ajtók.

vadvirág                                                                                                    
2009.őszutó hava 28.napja                                                                               

Címkék:

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!