2008 május 6. | Szerző:

 Életmorzsák


1.A kora reggeli órákban jó elűzni az álmot azzal, hogy gyönyörködünk a mellettünk elsuhanó tájban.Bármerre nézünk az autópálya két oldalán, mindenütt zöld és sárga színekben pompázó rétek, kalászosok és repceföldek integetnek felénk, hívogatnak bennünket. Most azonban megállásra nincs idő, sietnünk kell.Így csak az autóból élvezzük a szép színhatást.


A zöld nyugtatja a szemet, a sárga szín élénkít, energiát sugároz. Jót tett a növényeknek a bőséges tavaszi csapadékáldás. Üdék, frissek.


A növények között meghatározó színében, és a terület nagyságában a repce.Most az az egyik slágernövény, azt érdemes termeszteni. Láthatóan lecsökkent a kalászosok területe. Ez elgondolkodtató. Ha ez így megy tovább, mi lesz a világban a sok éhező emberrel, hiszen még kevesebb kenyér jut majd számukra (számunkra), ezzel is továbbnövelve a világ szegényeinek táborát…


 


2.A csöppnyi református templom egyszerűsége, szolíd szépsége elbűvöli Julit.Gyermekkorának hangulatát idézi, bár az ő templomuk ettől már jóval nagyobb volt, amikor a tűz után felépítették. De az élmény ugyanaz.


Kislánykorában közel volt hozzájuk a templom, amíg nem építkeztek, addig anyai nagyszszüleinél, pontosan a falu közepén laktak, így csak átsétált az istentiszteletre.Ez volt akkoriban a szórakozásuk.Szerette azt a ceremóniát, no meg a lelkész érdekes prédikációját, mely a történelem szeretetét csepegtette belé.


Ma már ritkán megy templomba, elsősorban zenei esemény alkalmából, de azért néha most is beül, végighallgat egy-egy érdekes prédikációt, vagy bárhova viszi útja, a templomok megtekintését ki nem hagyja. A nyüzsgő, rohanó életben élvezi annak  csendjét, szépségét.


A harmónium hangja zökkenti ki tűnődéséből, hiszen keresztelőre jöttek a főváros eme picurka templomába.A kis keresztelkedőnek ma van a születésnapja is, no meg anyák napja is, így aztán van mit ünnepelniük.


A szertartás nagyon baráti, családias hangulatú, a fiatal lelkész jól felkészült, lelkes pásztora gyülekezetének.Érdekes volt hallgatni, ahogy keresztelt, ahogy köszöntötte az édesanyákat, ahogy igét hírdetett.Külön öröm volt számomra, hogy az éneket, mint hajdan otthon is, harmóniumon kísérte.


A kisgyerek mindezt példásan tűrte, igaz itt-ott ő is beleszólt,de ettől még aranyosabb lett az egész szertartás.


Kísérje életedet áldás, békesség, szertet!


 


vadvirág

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!