2010 január 19. | Szerző: kisiren
“Ha lelked derűs, és tiszta céljaid,
jókora utat tehetsz meg előre.”
/ Goethe /
/Wass Albert /
vadvirág
2010 január 17. | Szerző: kisiren
Ilyen a világ. Van aki benn, van aki kinn van……
|
“A végén minden olyan egyszerű lesz – minden, ami volt és ami lehetett volna. Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt. Amitől úgy égett szívünk, hogy azt hittük, nem lehet elviselni, belehalunk, vagy megölünk valakit… mindez kevesebb lesz, mint a por, melyet a temetők fölött kavar és sodor a szél.”
(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek) |
||
a mindenségnek része.
Azt hiszi hogy porszem,
pedig a mindennek egésze.
Minden ember fénysugár,
egy a végtelennel.
Minden ember fénysugár,
de ebben hinni nem mer.
/ Csongrádi Kata:Naphimnusz – dalszöveg- részlet/
vadvirág
2009 december 24. | Szerző: kisiren
|
|||||||
| Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen karácsonyi szépségben. |
||
 |
||
Karácson est és zöld fenyő,
Kis gyermekek vágya,
Itt vagy tehát, szívünkbe száll,
Karácsony édes álma.
Leszáll közénk a szeretet,
Kis Jézusunk megszületett,
Itt vagy tehát, földünk jaját,
Változtasd örömre át.
/Karácsony est /
Karácsony
Lehalkul a város zaja
karácsony estére.
Melengeti a szívünket
a kis gyertyák fénye.
Megszületett a szeretet
lelkünkben e napon,
hogy a fáradt embereknek
hitet, reményt adjon.
Csendes éj, drága szent éj.
Mindenek álma mély.
Nincs fönn más csak a drága szent pár,
Várja gyermeke alszik-e már.
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Csendes éj, drága szent éj.
Örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád.
Hív az óra, mely víg reményt ád.
Jézus a földre leszállt,
Jézus a földre leszállt.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
|
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből De jó volna mindent, mindent III. Ha ez a szép rege |
||
| Ady Endre
|
||
Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!
/Dsida Jenő /
Sietnek Jézushoz Betlehembe;
Köszöntést mondanak a kisdednek,
Ki váltságot hozott az embereknek.
2009 december 24. | Szerző: kisiren
A szeretetnél nincs nagyobb erő,
Ez minden évben egyszer érthető.
Ha ez az igazság,
Legyen hát világosság!
Mért nem, ó, miért nem –
én csak azt nem értem, –
Mért nincs minden áldott nap karácsony?”
(Bródy János)
Hozz örömet, békességet,
A szíveknek melegséget,
Karácsonyi szép meséket,
S az Istennek dicsőséget.
/Móra László /
Add, hogy ezúttal
a fény szülessen meg
bennem.
/ima /
| Karácsony este jöjj el már, Karácsony este jöjj el már, Karácsony este jöjj el már, Mi tiszta szívvel várunk. /Bojtorján / |
||
| Ó gyönyörűszép, titokzatos éj! Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél. Kisdedként az édes Úr Jászolában megsimul Szent karácsony éjjel! |
||
| A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép, – nem is sárba, latyakba… Ropog a hó alatta. |
||
|
|
||
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén
Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet!
/ Móra László /
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél.
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul
Szent karácsony éjjel!
Az ünnep örömét kívánom
Minden jót tenéked
Az ünnep nyugalmát kívánom
Zárd békén az évet
Az ünnep reményét kívánom
Az vidítsa lelked
Hívő szívet, hogy új napod
Boldogan köszöntsed.
/Karácsonyi jókívánság /
ha leszáll a csendes éj,
mondj el egy imát
a sok szegény emberért!
A szeretet ünnepe,
hidd el, csak így lesz szép!
Áldását szórja rád majd az éj.
/dalszöveg/
2009 december 16. | Szerző: kisiren
| Kellemes délutánt!
|
||
| Az ember nemcsak a szájával hallgat, vagy beszél valamiről, hanem a lelkével is.
Márai Sándor |
||
Kívánság…kíváncsiság…
vadvirág
2009. Álom hava, 16. napja
2009 november 24. | Szerző: kisiren
Jó reggelt!
”Ember, ember, november, hideg morcos medve,
sűrű ködöt pipálva kiült a hegyekbe.”
szebbé teszi mások életét.
/ Hajnal Anna /
Ereszkedik le a felhő,
hull a fára őszi eső.
Hull a fának a levele,
mégis szól a fülemüle.
Tamkó Sirató Károly: November
Komor fellegek között
jön az eső, jön a köd.
Cidrizik már a világ.
– Jól vigyázz, hogy meg ne fázz!
Kicsúsznak a szájukon, és fegyelmezetlenek.
/Bródy János /
2009 szeptember 20. | Szerző: kisiren
Batyuba szedte rongyait a nyár…
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.”
/József Attila /
” hogy most ilyen s egy perc múlva más,
hogy szüntelen, lázas virulás,
hogy elhull és többé nem terem
eleven mása már sohasem,
hogy nem örök benne semmi, csak
az ezer halandó változat.”
/Garai Gábor /
Haj, de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év múlva látja!”
Gárdonyi Géza
„Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsön kaptam.
Mert mindenedet az élettől kaptad, s mindenedet vissza is kell adnod.”
Gárdonyi Géza
Márai Sándor:Ajándék
“És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg
Mindig szerettem a virágokat.
Oly szépek, oly szelídek, bájosak.
Kacér nincs köztük, sem divat-beteg;
Közönyt, álkedved egy se szenveleg,
Láttatni titkosan nem vágyakoznak;
Elrejtve, bokrok közt is illatoznak.
Éltük rövid, de nyár van azalatt,
Míg ők a nap felé mosolyognak.
S ha jő az ősz, a rózsa-hullató:
Sóhaj, sírás tőlük nem hallható.
Haláluk oly nyugodt, olyan szelíd,
Tán elhervadni is gyönyör nekik…
Gárdonyi Géza
vadvirág
2009 szeptember 6. | Szerző: kisiren
“A mesék világa, melyet én bejártam, színekben pompázó világ.”
Benedek Elek
“A kisbaconi Benedek Elek-emlékház
Az 1969-ben Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából felavatott emlékház 1896-ban épült. A 19. századi klasszicista udvarházak mintáját követő földszintes ház oszlopos tornácának timpanonjában a Mari név olvasható, amely Benedek Elek feleségének állít emléket.
Az emlékházat kezdetben az író lánya, Benedek Flóra vezette, napjainkban az emlékház vezetője Szabó István és felesége Szabó Réka, az író dédunokája.”
„A honfoglalás ezredik évfordulóján ásták a ház fundamentumát, 1898 tavaszán nagyapó s nannyó ott álldogáltak a verandán, várták a pesti fiút, a pesti menyasszonyt, az unokákat. (…) Mai bankóban az én házamat félmillióra értékelik, de hordanák össze a világnak minden kincsét: nesze, ez mind a tied, add ide a házadat, nem adnám. Ebbe a házba be van falazva a lelkem, a téglákat, amelyeknek minden darabja egy-egy könyv, az én véremmel kevert mész ragasztja össze – nem, nem, ezt a házat csak elvenni lehet, megvenni nem.”
„A ház előtt egy kis park: fenyőfacsoportok szerteszét mindenféle erdei fák, bokrok, itt-ott virágágyak. A fákat én ültettem, a virágokat Mária. Két-két fácska egymás mellett, széltében-hosszában arasznyi távolság, majd ha derékig nőnek élő sövény lesz belőlük. Aztán négy-öt lépésnyire egymástól megengedjük, hogy nagyra nőjön – nagyot, micsoda szép, micsoda sétaút lesz majd valamikor ez az út. (…) Nyár folyamán kétszer-háromszor kapáljuk, gyomláljuk s folyton öntözgetjük a gyermekfenyőket- kétezren vannak két sorban – , és bíztatjuk: nőjetek, nőjetek.” Benedek Elek
“Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.”
vadvirág
2009 augusztus 4. | Szerző: kisiren
2009.08.04.
Ne kérdezd…
“Ne kérdezd, hol kel fel a Nap,
Gondold, hogy ott, ahol te vagy,
És hogyha úgy érzed, hogy elborult az ég,
A szíved őrizze a fényt!
/Bródy János /
Milyen igaz, aktuális gondolatok…
könyv valamilyen szándékkal készül, s azt is mondják, hogy akik a könyveket írják, javítani akarnak a világon, ezer éve vagy ötezer éve, és még régebb óta, a történetek arról példálóznak a kezdetek kezdetétől,hogy legyünk jók, becsületesek, ne ártsunk másoknak, segítsünk a bajba jutottakon, ne éljünk vissza a hatalmunkkal – erre tanítanak a mesék és a kőtáblák és a könyvek ötezer éve vagy tízezer éve, s mindhiába: a világ nem lett jobb, ma is aktuális minden indus tanmese, amit akkor találtak ki, amikor még az íj és a nyíl is újdonság volt, évezredek teltek el, s ma is ugyanarra kell tanítani az embereket- s ugyanolyan hiába- mint annak idején…”
vadvirág
2010 február 14. | Szerző: kisiren
“Milyen nagy a világ
Valahol mindig van nyár
Mindig süt valahol a nap
Valahol mindig van csillag
Ahol csillag és nyár és nap van,
Gondold oda magad.”
A nők...
A nők sokáig azt hiszik, hogy a testükről van szó. Mikor öregedni kezdenek, felsikoltanak, a dögönyözőnőt hívatják, majd a sebészhez és a fodrászhoz sietnek, gyertyát gyújtanak a templomban, elutaznak Lourdes-ba, új ruhákat csináltatnak, és lefekvés előtt hosszan dörzsölik arcbőrüket zsíros kenőcsökkel. Időbe telik, amíg gyanítani kezdik, hogy mégsem a testükről volt szó, hanem a szolgálatról, ami szerepük volt a világban. Ilyenkor elcsendesednek, riadtan néznek a levegőbe, kevesebbet fintorognak, és nem kérdik idegen férfiaktól: “Olvasta az új Huxleyt?…” – hanem hallgatnak, fiókokat rendeznek. Az öregedést úgy figyelik, mint a tudósok egy újfajta betegséget.
Márai Sándor
.
Oldal ajánlása emailben
X