Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?

2011 március 7. | Szerző:

A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. William Arthur Ward

Szerintem meg az a jó, ha mindez együttesen hat a gyerekekre.

 „Harc van az iskola és az élet között. Mi bizonyosak vagyunk, hogy az élet marad a győztes, s a mai iskola fog megváltozni gyökeresen. Hallgasson az iskola mielőbb ez élet szavára, hogy erőszakos átalakulás helyett a fokozatos fejlődés útjára léphessünk.”

(Nagy László válogatott pedagógiai művei)

Úgy látszik az iskola is örök reformálásra szorul, hiszen az élet, a társadalom változása ezt kikényszeríti.
De! Mindig érdemes visszatérni a “nagy ” pedagógusokhoz, akiknek elvei máig  érvényesek, sok-sok gondolatot meríthetünk tőlük, melyek időtállóak ma is.

Például olvashatunk Comeniusnál a ” mindentudás” fontosságáról, az egész életen át tartó tanulásról.

Pedagógiai elveiről, melyek kicsit átfogalmazva, kiegészítve, ma is követendőek, hiszen a tanítás-tanulás alapelvei:

                                              az egyszerû az összetett felé,                                   

a konkréttól az elvont,

                                             a tényektől a következtetések,                                                                                                                                                                                                                                                                                                           a    könnyûtõl a nehéz,

  a közelitõl a távoli felé.

Iskolarendszerének alapja a kisgyermekkori  “anyai öl”. De szépen fogalmazta meg! Benne van minden, ami e korban a legfontosabb a gyereknek: szeretet, nyugalom, oltalom, biztonság, védelem,…

Aztán a következő a “tudományos játék”, és itt a játékon van a főhangsúly.Játszva tanítani, játékosan tanulni!Bőséges a tárház, csak egy példát emelnék ki /dráma pedagógia/.

A kicsi gyerek számára nagyon fontos, hogy érzelmeit kifejezze bábbal, szerepjátékkal. Az így előadott játék során érzelmeiket gazdagítják, fejlődik szókincsük, beszédbátorságuk, megkönnyíti a tanultak rögzítését, bevésését.És még mennyi mindenre jó!

A Nagy Oktatásban vázolt iskolarendszere:

 I. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl;
II. a gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola;
III. a serdülõkor iskolája a latin iskola, vagyis gimnázium;
IV. az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások.


A “kisgyermekkor iskoláját” így osztotta fel:

I. a születésé, másfél hónap;
II. a szoptatásé, másfél év;
III. a csacsogásé és a járni tanulásé;
IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé;
V. az erkölcsé és az istenfélelemé;
VI. az elsõ közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié.

A nagy tudós is fontosnak tartotta a helyes beszéd elsajátítását, az érzékelés, tapasztalatszerzés fontosságát, hiszen ezek majd jó alapul szolgálnak az iskolai tanulmányok során.

Nem árt újra és újra elolvasni írásaikat, belelapozni tankönyveikbe, mert roppant tanulságosak, élvezetesek.

vadvirág


Tanulj, taníts, a tudomány hős magvetője légy!

2011 január 17. | Szerző:


Volt lecke rengeteg
s játszottunk eleget.
Szurkoltunk is? Lehet,
de üsse kő:
ami rossz, elszaladt,
ami jó, megmarad,

/Szabó lőrinc/


A világ egy gyönyörű könyv, de kevés hasznára van annak, aki nem tudja olvasni.
/Carlo Goldoni  /



 Tűnődöm azon, miért szeretnék egyes emberek visszaállítani a középfokú tanítóképzőt?

Talán él bennük az emlék azokról a nagyszerű pedagógusokról, akik  időt, fáradtságot nem kímélve esetleg őket is tanították, nevelték a betűvetés mellett még oly sok fontos dologra, hogy az életben tudjanak eligazodni,élni becsületes, tisztességes emberekként. Olyan útravalót kaptak tőlük a tarisznyájukba, ami segített nekik a mindennapi problémáik megoldásában. Mintát kaptak tőlük tudásból, emberi helytállásból.

Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet. 
/Williem Butler Yeats/

De hogy ők ilyen pedagógusokká váltak, több minden is segítségükre volt.Mindenekelőtt remek oktatóik voltak, akik a hivatást, gyermekszeretetet megismertették, megszerettették velük, beléjük plántálták egy életre.Mindegy volt, hogy városban, vagy apró falvakban tanítottak, minőségi munkát végeztek, örökké művelték magukat, széleskörű tevékenységet végeztek lakóhelyük kulturális életében.Ma azt mondanánk, mindenféle civil szerveződésben lelkesen benne voltak.

Munkájuk során kaptak egy óriási segítséget. Minden tantárgyhoz, minden évfolyamon remek, jól használható kézikönyvek voltak segítségükre, amiben minden óra teljesen kidolgozott vázlata le volt írva, meghatározva az adott órához kapcsolódó tananyag célja, feladata, részletes menete, a hozzá szükséges eszközök, kísérletek, segédkönyvek.Ezt egészítette ki a tanító a helyi adottságokkal, az osztály képességei alapján szükséges feladatokkal,sok hasznos egyébbel, amit aztán az iskola vezetése gyakran tüzetesen ellenőrzött. Aztán jött a szabadság…Mindent eldobtunk.

Ma már eltűntek a feltételei ezeknek a sikeres iskoláknak.Az okokról sokat lehetne elmélkedni…De visszahozni-már nem lehet.Hiányoznak a személyi, tárgyi feltételei, hiszen a megszűnt iskolákat sem akarják sok helyen visszaállítani,  egyesek kényelmesebb, előnyösebb érdekei miatt.Ami nincs, azzal nem kell bajlódni-szemlélet alapján.

vadvirág

2008 május 8. | Szerző:

“Békét és reménységet


minden ártatlan gyereknek…”


     / dalszöveg /


Van-e nagyobb csoda a Földön az EMBER születésénél? Az élet legnagyobb, legszebb ajándéka, hogy vannak érzéseink, gondolataink, és azokat különböző módon ki tudjuk fejezni.


A gyermekvárás, a gyermek születése mindannyiunk életében az egyik legszebb pillanat…


Azt kérdezed tőlem,


hogyan vártalak?


Mint az éjszakára


fölvirrad a nap,


mint a délutánra


jő az alkonyat,


mint ha szellő jelzi


a förgeteget-


ezer pici jelből


tudtam jöttödet.


/Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak?


         részlet / 


 


vadvirág

2008 május 3. | Szerző:

” Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom…”


        /Nadányi Zoltán:Anyu/


És valóban. Anyanyelvünk egyik legszebb, varázslatos szava: édesanyám.


Ha kimondjuk, a szó “íze” olyan, mint a mézé, édes, lágyan simogató…dallama fülbemászó,… sokmindent gyógyító…


Mert tudjuk, Ő az egyetlen, a megismételhetetlen…Akitől ajándék (volt) a szeretet, az igaz szó…


 


Édesanyám tulipánfa


édes-kedves minden ága,…


  /Donkó László: Édesanyám/


 


Abban a pillanatban, amikor a gyermek megszületik,


megszületik az anya is.


Soha nem létezett előtte.


A nő létezett, de az anya még nem.


Az anyaság valami teljesen új érzés.


    Osho 


 


És így altatja gyermekét:


Kondul a harang, öreg este már,


Gyeretek gyerekek, édesanya vár,


Puha ágyat jól megveti,


Ránk a paplant teregeti,


Száll a mese, száll,


Mint a kismadár,


Ki a szemét most behúnyja,


Meseországba száll…


/gyermekdal/


 


vadvirág

2008 május 1. | Szerző:

 VIRÁGHABOS, VÍG MÁJUS


     /Csanádi Imre: Hónapsoroló/


 


Május, mosolygó,


békák torkát megoldó,


gyöngyvirág-nyitogató,


cserebogár- zúgató…


/Csanádi Imre: Májusdicsérő


        részlet /


Május elseje


Nem is olyan régen , egy kedves ünnep volt számunkra, felvonulással, virslivel, körhintával, mindenféle közös mulatsággal együtt.


Volt mit ünnepelnünk. A Munkát, mert akkor még az is volt, meg békesség, barátság, egymás iránti megbecsülés. Így neveltek bennünket, a munka szeretetére. Mi még azt tanultuk, azt tanítottuk: minden munkára szükség van, tisztelni, becsülni kell azt, legyen szellemi vagy fizikai.


Hol van már ez a szemlélet, no meg a munka is!? Mindenki jólétet szeretne, pedig láthatjuk, hogy jólét csak akkor lesz, ha a gazdaság nagyon jól működik, fejlett.  Vagyis van értékteremtő munkahely…

2008 április 10. | Szerző:

 ” Talán eltűnök hírtelen,


akár az erdőben a vadnyom.


Elpazaroltam mindenem,


amiről számot kéne adnom.


         …


Ifjúságom, e zöld vadont


szabadnak hittem és öröknek


és most könnyezve hallgatom,


a száraz ágak hogy zörögnek.”


  / József Attila /


 


Mennyi szép vers található a magyar irodalomban, mindegyik mást és mást üzen


számunkra.Általuk gazdagabbak leszünk, a mindennapok szürkeségéből felemel


bennünket, fényt, szivárványt hoznak életünkbe…


 


“Óh szív! Nyugodj! Vad borók hegyén


szerelem szólal, incseleg felém,


pirkadó madár, karcsu, koronás,


de áttetsző, mint minden látomás.”


  /József Attila /


 


vadvirág

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!