2008 március 14. | Szerző: kisiren

Március idusán…

Elhatározom délután, hogy sütök egy finom almás süteményt, amit ma már nagyon leegyszerűsítettem. Most nem készítek hozzá külön tésztát, helyette boltit használok. Finom is, gyors is.

A töltelékhez jó nagy almáink vannak, amit magvalás után négyfelé vágok, aztán pici vajon kevés cukorral és fahéjjal felrottyantok, és már tehetem is a tésztába, amit előzőleg megszórtam darált dióval, hogy alma levét felszívja. A tészta tetejét villával megszúrkálom, aztán máris röpül a tepsi a sütőbe.

Mindeközben nekem sokféle dolog kavarog a fejemben, most például az ünnepekről elmélkedem…Március 15-ről, dicső múltunkról, és azokról a nagyszerű elődökről, akik minden egyéni vágyat, óhajt, sérelmet félre tudtak tenni, és egy akarattal, összefogással céljukat megvalósították.

Míg ezen meditálok, telerakom a mosogatógépet, az is dolgozzon, míg sül a tészta. Nemsokára érzem a mennyei alma illatát, ami betölti az egész konyhát, én pedig ilyenkor gondolatban “hazarepülök “, ahol engem erre megtanítottak.

Közben megsült a pompás sütemény, a gép elmosogatott, én pedig bepötyögtetem gondolataimat.

1848 ” Mit kíván a magyar nemzet ? Legyen béke, szabadság és egyetértés. ” Ma 2008 -ban mit kívánunk ? Ugyanezt. A költő szavaival fohászkodva:

” Szánd meg Isten a

  magyart

  Kit vészek hányának,

   Nyújts feléje védő kart

  Tengerén kínjának. “

     / Kölcsey Ferenc /

 

vadvirág

2008 február 22. | Szerző: kisiren

 ” Ne erőszakkal oktasd a gyermekeket a tanulmányokra drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama.”

                                / Platon /

Morzsák

A minap az egyik közeli nagyváros utazási irodájában volt dolgom, A parkolóházból menet betértem egy áruházba, melynek friss péksüteményillata mindig elcsábít.

Vásárlás után odalépett hozzám egy kiskorú roma gyerek, és pénzt kért, mondván, hogy  éhes, ma még nem evett.

Jobban szemügyre vettem, látom, hogy ép, egészséges, jól fejlett gyerek, éhezésnek nyomát sem érzékeltem, a szemei élénkek, értelmet sugároztak. Pénzt nem kapott, de megkínáltam egy süteménnyel.

Elfogadta, majd látom, hogy csalódottan néz egy középkorú asszonyra, jelezve neki, hogy nem járt sikerrel. Akkor vettem észre, hogy a főbejáratnál több hasonló korú fiú, és asszony van, akik leszólítgatják a jövő-menő embereket, sikertelenül, csalódottan.

Eltűnődöm…Ezek a gyerek egészséges, értelmes, miért nincs az iskolában ? Ha gyerekként nem tanulja meg a rendet, a kötelességtudó életet,…mi lesz belőled emberke?