Tavaszi szél vizet áraszt…

2010 május 1. | Szerző: kisiren

 MÁJUS

Pünkösd hava- Tavaszutó-Ígéret hava

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

/Radnóti Miklós /

Kékell a Küküllő,
talán a nevét is
kékellő színéről
kapta ez a szép víz.
Kikeleti kék ég,
nyárelői árnyak
összeszoktak szépen,
és nevévé váltak.
Vagy az örök fűzfák
lombja közt üdülő
legelső rigónak
füttye a Küküllő.
Kékellő Küküllő,
kökényszemű tündér.
Szívemhez, nyelvemhez
hozzáédesültél.
Járhatok akárhol,
mindenhol folyóparton
a te nyárelői
susogásod hallom.

/Kányádi Sándor /

Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.

/Kányádi Sándor/

Milyen kellemes                                                                                                  

…, ha napsugarak simogatása és a madarak vidám fuvolázása ébreszt bennünket ezen a május elsején.Jó ilyenkor kimenni a harmatos kertbe, ahol az este lehajtott fejjel, összecsukódva köszöntek el a virágok, most pedig a napsugár keltegetésére gyöngyharmatos virágfejecskéjüket feltartják, kelyhüket széttárják, szinte hívogatva kedves vendégeiket, a méhecskéket.

Ébred a kert is. Egyre hangosabb lesz, egyre több látogató keresi fel. Micsoda orgonaillat árad mindenütt! Nap, mint nap megcsodálom a változást, és nem tudok betelni vele: a természet békéje, nyugalma felülmúlhatatlan…

vadvirág

2010. Ígéret hava,1. napja