Csodálatos világ…

2010 július 22. | Szerző:

 

Frissítő cseppeket                                                                                        

…hozott az esti szélvihar. Végre kis levegőhöz jutott ember, állat, növény.Micsoda haraggal, morajjal, villámlással támadt az idő, majd lassan szelídült, bár a villámok játékát nehezen hagyta abba. Végül egy gyönyörű szivárványt dobott az égre, mely szinte keresztül ívelte  a horizontot, úgy búcsúzott el.

Ilyenkor nagyon kellemes a vihar utáni csendben figyelni a madarak életét a teraszról.Egyszerre nagy sürgés-forgás lett a szemközti fenyőfán. Kiröpültek a kis rigók a környező fészkekből. Egyszerre 10-12 fióka repdes ágról ágra, majd a háztetőre, tujára és vissza. Micsoda élvezettel csinálják, örülve a kellemes időnek.De már viaskodnak is, ahogy megkergetik egymást a más családból valók.

Aztán jönnek a fecskék . Elől a mama vezényli őket, aztán a kicsik követik.Jól látni, melyik a fejlettebb, melyiknek nehéz, bizonytalan a körözés. De egyre ügyesebben csinálják ők is, sok fogást ellesnek a nagyoktól.Hiába. Gyakorlás az alapja mindennek.

Szép és kellemes este volt végre.Talán még aludni is jobban lehet az éjszaka, nem kell annyit vándorolni egy kis hűs után.

vadvirág                                                                                                       

Címkék:

2009 július 27. | Szerző:

 


Hurráááá!!


Ma kipróbáltam a bobot, és nagyszerűűű!


Bobozni nagyon, de nagyon jóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!


 


vadvirág

Címkék:

2009 május 16. | Szerző:

 Mintha ma történt volna… 




Pedig milyen gyorsan szállnak az évek…


Tegnap, tegnapelőtt arra vitt utam.Az épület előtt sétálva,


rám köszönt a múlt.A régi, szép épületnek most is sok “lakója” van, mint akkor


 volt. Most is, akkor is tombolt a nyárias tavasz.


A nyitott ablakokon akkor is így áradt be a meleg, és a rigók vidám muzsikája,


melytől boldogság áradt szét lelkekben, szobákban.


Az emberek akkor is így nyüzsögtek a klinika területén, mint most.


Nekem pedig az égen szivárvány ragyogott, pedig igazából nyoma sem volt.


A Nagytemplom harangja akkor délben szimfóniát zengett.



vadvirág

Címkék:

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!