2008 november 5. | Szerző: kisiren |

 

        

És persze sokan vannak, akik nagyon kedvelik a …ködöt

 

“Szeretem a ködöt, amely eltakar,és egyedül lehetek benne. Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, melynek lakója a magány, királya az Álom.

Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.

Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz. Olyan kevesen szeretik a ködöt, és így olyan kevesen találkoznak benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük.”

Fekete István

 

vadvirág