Csodálatos világ…

2010 július 16. | Szerző: kisiren |

 A nyári hőségben                                                                                        

…jó megpihenni a fák nyújtotta árnyékban. Olyan érzése van a hűvösben, mintha a lombok átkarolnák, legyeznék  sok-sok ágaikkal, leveleikkel.

Nem messze, a hegyoldalban kicsi , fehér, meszelt falú kápolna áll, hirdetve egyszerű, nemes szépségét. Sokféle templomot megcsodált már, de lelket-szívet gyönyörködtetőnek az ilyen hegyi kápolnákat tartja.Mindig elidőzik bennük, mellettük megállva. Gyönyörködik, megfigyelve a legapróbb kis részleteket, majd ismét az egészet.

A kápolna előtt, a réten ezernyi virág tündököl, ontja édes illatát.Így együtt, de külön-külön is festői a táj.A mestere nagyon szépet alkotott.A hószínű kápolna fölött tengerkék égen fehér, habos felhők játszadozva suhannak, mintha mosolyogva integetnének az alattuk lévő  földre.

Valahonnan bimmbamm hangja száll, esti imára hívja a hívőket.Csengő, érces hangját visszaverik az erdők.Olyan, mintha a Kárpátok bérceitől az Alpok csúcsáig visszhangzana e gyönyörű dallam, békét, nyugalmat hintve szét a tájon.

vadvirág