Nézd csak a tájat, de szépen õszül.
2011 október 27. | Szerző: kisiren |
Szereti, ha őszi reggelen is a bágyadt napfény ébresztgeti, csalogatja ki a meleg , puha kuckóból, majd később, ha teheti , nagyokat sétál az aranyló napsütésben. Ilyenkor élvezi, ahogy lába alatt zizeg, dalol a sok-sok színes levél, gyönyörű szőnyeget képezve a fák alatt.
Előbújnak belőle elmúlt órák emlékei a körpadon, vagy nagy-nagy futások, melyeket úgy utáltak, és sok-sok kellemes séta,vidám gyermekkacagás, ahogy a számháborúk során rejtőzködtek egymás elől. A csaták heve, izgalma, öröme. A sok szabadban megtartott természeti megfigyelések, kísérletek, órák.Akkor még jó volt diáknak, tanárnak lenni….
vadvirág
Kommentek