<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>vadvirag</provider_name><provider_url>https://vadvirag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>kisiren</author_name><author_url>https://vadvirag.cafeblog.hu/author/kisiren-2-2/</author_url><title>mások írták...</title><html>&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Szeretem a könyvet, mert holt betűiben benne van minden, ami elmúlt, és minden, ami lesz.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;&nbsp;Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt 
vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére 
vagy fájdalmára.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Amikor felébredtem, már reggel járt a kertben. Leseperte az éjszakát a
 völgyekbe, és megintette az órát, hogy jó lesz csendesebben 
viselkedni... A szívem is elhalkult már, mint a többi órák, melyek csak 
akkor járnak kemény léptekkel az idő útján, ha egyedül van az ember.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az 
idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a 
vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az 
emberekből s a világból a béke.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Máshol mindig jobb, de ezt a másholt soha elérni nem lehet, mint a 
Jövőt se, mert abban a pillanatban Jelen lesz belőle, valóság, 
kézzelfogható szürkeség, mert az a Máshol és az a Jövő mindig máshol van
 és máskor.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;A berekben nincs protekció, és a tél nem ismer pótvizsgát. Itt állandóan
 tudni kell az egész anyagot, mindennap felelni, súgni nem lehet, és 
egyetlen rossz felelet az élet bukását jelenti.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;----&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Odakint éjszaka van már: hallgatnak a fák, elült a szél a sötétség dús 
párnáján, elpihentek a száraz levelek; halkan becsukta öreg naptárját az
 emlékezet is, és csak az idő ballag a végtelenség néma országútján.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: center; font-weight: bold;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;Fekete István&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;font-style: italic; text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;vadvirág&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>