<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>vadvirag</provider_name><provider_url>https://vadvirag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>kisiren</author_name><author_url>https://vadvirag.cafeblog.hu/author/kisiren-2-2/</author_url><title></title><html>&lt;P&gt;&lt;STRONG&gt;Az élet apró morzsái&lt;/STRONG&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;1.Vasárnap délelőtt van.&nbsp;Nemsokára ebédhez harangoznak. Ebben a rekkenő hőségben a város kihalt. A misék befejeződtek, hallgatói hazatértek, míg mások strandon, vagy éppen hegyek között keresnek enyhülést. Az utcákon néhány turista látható, akik ismerkednek a település messzeföldön is nevezetes értékeivel.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Ilyenkor szeretek kiállítást nézni, mert sokáig elidőzhetek, mindent szemügyre lehet venni, nincs tömeg.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Az újonnan átadott,&nbsp;felújított régi épületben most két kiállítás is látható. Az egyik a kisváros&nbsp;fejlődését szemlélteti. Ez számomra nagyon izgalmas, hiszen az életünk egy jókora darabját öleli fel, mely izgalmas, de nagyon tartalmas, szép volt...&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;A recepción két fiatal fogad. Megörülünk egymásnak,&nbsp; tanítványaim voltak. B.-t alsóban, M.-t főiskolán tanítottam.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;B.roppant intelligens fiatalember lett, mindjárt körbevisz, mindent kinyit, megmutat, majd otthagy, mondván, kedvünkre nézelődjünk ameddig akarunk...Mi pedig elmerülünk nemis olyan régvolt múltunkban, felidézve a visszahozhatatlant.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Aztán kimegyünk a tetőtér körfolyosójára, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. Gyönyörű a főiskola tornyocskája, ahová úgy szerettem járni hallgatóként, majd később&nbsp;dolgozni...Ott a vár egyik bástyája látható, arra lakom, amott pedig a hegyek között laktam...valamikor...Az a híres gimnázium teteje, ahol&nbsp;középiskolás éveimet töltöttem...Bármerre nézek, mindenütt emlék, emlék, emlék.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Majd lemegyünk a tavernába is. Itt megcsodáljuk a hatalmas falakat, élvezve a kellemes hűst, és&nbsp; megszemlélve az értékes borokat.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Érdemes volt eljönni.&nbsp;Viszontláttam múltam egy darabját...Élményekkel lettem újra gazdagabb...&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;2.Egyik nagyváros helyi lapjában olvasom, hogy az ottlakó pedagógusok közül az iskolai évben többen átjárnak Erdélybe hétvégeken, magyarokat tanítani.Én pedig eltűnődöm: Milyen jó nekik! Ha itt laknék, biztosan szívesen csatlakoznék hozzájuk...&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;3.A közelmúltban gyakran foglalkozott a sajtó a pedagógusok nyári munkavállalásával, hiszen sokan közülük táboroztatást, vagy más munkát vállalnak&nbsp; keresetük &nbsp;kiegészítéseként.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Ez így volt eddig is,&nbsp; a pedagógus szívesen táboroztatott akkor is, amikor ezért még semmit nem fizettek/magamról tudom/.Mert: szeret a gyerekek között lenni, élvezi velük együtt a kalandot, és azt a sok-sok élményt, amit a tábori élet nyújt, még akkor is, ha ez neki munkával és nagy felelősséggel jár...&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;COLOR: #0000ff&quot;&gt;vadvirág&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>