<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>vadvirag</provider_name><provider_url>https://vadvirag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>kisiren</author_name><author_url>https://vadvirag.cafeblog.hu/author/kisiren-2-2/</author_url><title></title><html>&lt;P&gt;&lt;STRONG&gt;&lt;EM&gt;TÉL&lt;/EM&gt;&lt;/STRONG&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;EM&gt;Végre igazi tél van!Erre vártunk mindannyian. Ilyenkor&nbsp;&nbsp;annyi szép vers, élmény bújik elő a fejünkből, amit átéltünk, megéltünk&nbsp;...&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;EM&gt;Nekem a következő versike, és történet jutott&nbsp; eszembe:&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&lt;STRONG&gt;&nbsp; Hó, hó, hó...&lt;/STRONG&gt;&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;...Hó, hó, hó&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;fehér csillag takaró.&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;Kucsma ül a lámpán&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;bunda házak hátán,&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;lepedő a réten&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;köpönyeg a kerítésen,&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;foszlik,&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;porzik,&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;kavarog a szélben.&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;Hó, hó, hó&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;fehér csillag takaró.&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;EM&gt;&nbsp; /&lt;STRONG&gt; Tarbay Ede /&lt;/STRONG&gt;&lt;/EM&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;EM&gt;&lt;/EM&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;STRONG&gt;Újévi emlékem&lt;/STRONG&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Újév reggele volt. Valami ropogásra ébredtünk, no meg arra, hogy a tacskók és a japán tyúkok, kakasok eszeveszetten kiabálnak.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Halljuk, hogy a kiserdő mellett, nem messze a lakástól puskák ropognak. Már tudtuk, hogy vadászok járnak arra, azok verték fel az állatokat,a tanyák, a tündérsziget csendjét,- és persze bennünket is.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Kinézve a veranda ablakán, mintha az Öreg néne őzikéje című mese szereplői látogattak volna el hozzánk. Szikrázó napsütésben mindent fehér hó borít, és a kiskert kapuja előtt szelíd őzikék csapata tekint felénk. Nem messze, a bokor aljában vadnyúl lapul, míg a kerítésen fácánok ülnek. Bemenekültek hozzánk a vadászok durrogásai elől, tudva, hogy itt mindig védelmet, és élelelmet is találnak...&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Nem messze az istállónál a jó öreg, és hallatlanul bölcs Gyula bácsi már a szánnal és a lovakkal foglalkozik Nemsokára kopogtat, jön boldog új évet kívánni, majd hív bennünket, menjünk szánkózni, használjuk ki a szép időt, ő pedig megjáratja kicsit a lovakat.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Örömmel kaptunk az ajánlaton. Gyorsan összekaptuk magunkat, és hipp-hopp, máris csilingelve röpült velünk a szánkó, mint a mesében...Csodálatos élmény volt, ahogy a ropogós, fagyos, friss havon siklunk...A csengettyűk muzsikája, a patkók ütemes kopogása remek zenei aláfestésül szolgált.&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;Kiélvezvén a szánkózás örömeit, amikor a lovak megálltak velünk a hatalmas nyárfasorok között, a rózsaligetnél, olyan volt, mintha a fák, bokrok is félig kinyitották volna szemüket, és egy pillanatig nyönyörködnének ebben a felejthetetlen, szép látványban.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;A mesebeli élmény varázslatos volt: Örültünk a télnek, a beköszöntött újévnek...&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Emlékeit elmesélte: &lt;SPAN style=&quot;COLOR: #0000ff&quot;&gt;Vadvirág&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>