1.0vadviraghttps://vadvirag.cafeblog.hukisirenhttps://vadvirag.cafeblog.hu/author/kisiren-2-2/<P><STRONG>Angyalka járt közöttünk... </STRONG></P> <P align=justify>Jutka és Jocó testvérek, ott laknak a faluszéli házikóban nagymamájukkal.Szüleik évekkel ezelőtt munkanélküliek lettek, majd elmentek a fővárosba, itthagyva a gyerekeket a nagymamára, ők pedig azóta élik a hajléktalanok életét,nem törődve szülői kötelességükkel.</P> <P align=justify>A nagymama idős, beteges asszony, kevéske nyugdíjából és némi segélyből nevelgeti az unokákat.Eddig is nehéz volt az életük, de a tél még több gondot jelent számukra.Tüzelőjük fogytán, de ennivalóra is egyre kevesebb pénz jut.Pedig a nagyi beoszt minden fillért, de a semmit már ő sem tudja...</P> <P>Így aztán karácsony közeledtével a gyerekek még gondolni sem mernek ajándékra, csendesen, szerényen meghúzzák magukat, várva valamiféle csodára.</P> <P align=justify>A napokban fogalmazást írtak Jutkáék az ünneppel kapcsolatban, a címe "Karácsonyi kívánság" volt. A kislány sokáig töprengett, mit is írjon, hiszen vágya, álma volna neki, de tudja, hogy azok most teljesíthetetlenek.Így aztán a legfontosabbat kívánja, azt, hogy nagymamája legyen egészséges, tudja őket felnevelni, legyen tüzelőjük, amivel meleget varázsolhatnak piciny otthonukba.Utolsó kívánsága, hogy szüleik jöjjenek vissza hozzájuk, és legyen úgy minden, mint régen volt.</P> <P align=justify>A tanító néni olvassa a fogalmazást, elszorul a szíve. - Milyen értelmes, okos kislány ez a Jutka. Mennyire más sorsot érdemelne! -gondolja magában, és már azon töpreng, hogyan lehetne segíteni rajtuk.</P> <P>Majd megérkezik a várva várt ünnep.Reggel nagyanyó kilép az ajtón, és csodát lát.   -Gyertek csak gyerekeim !- kiáltja -Angyalka járt nálunk! -</P> <P align=justify>A gyerekek nézik az ajtó elé tett ajándékokat: egy szaloncukorral díszített karácsonyfát, egy zsák tüzelőt,és sok-sok csomagban használt ruha, cipő, játék, könyv, ennivaló.</P> <P>- Ezt mind mi kaptuk, a miénk? -kérdi a kis Jocó csodálkozva  nagyitól.A mamára néz, aki fátyolos tekintetét elfordítja, ne lássák pergő könnyeit unokái. -Sírsz nagyi?   -kérdi tőle Jocó. -Igen. A boldogságtól - feleli. Majd pillanatokon belül befűt , és a kellemes meleg átjárja a hideg, zord falakat, de leginkább átjárja az ottlakók szívét, lelkét...</P> <P align=justify>Az iskolai szünet után a gyerekek nem győzik mesélni a tanító néninek, mi mindent kaptak ajándékba. Jutka is mesél, mesél boldogan.A tanító néni hallgatja, majd halkan megjegyzi. - Milyen jó, hogy közöttünk is élnek még jóságos angyalok...</P>rich