<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>vadvirag</provider_name><provider_url>https://vadvirag.cafeblog.hu</provider_url><author_name>kisiren</author_name><author_url>https://vadvirag.cafeblog.hu/author/kisiren-2-2/</author_url><title>Szalagavató</title><html>&lt;P&gt;Nézem a napokban lezajlott szalagavató képeit...Nem akarom&nbsp;elhinni, hogy az én kedvenc csoportamnak már egy éve volt.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Mintha tegnap lett volna...Még látom őket szebbnél-szebb ruháikban, nagyon csinosan,ahogy sorban állnak, várják a szalag feltűzését, majd a nagy esemény után elmentünk egy kellemes,&nbsp; hangulatos helyre vacsorázni, ünnepelni.Az évfolyam legjobb csoportja volt az övék, szinte mindenki szerette őket.A dékán is velünk vacsorázott, tanította, kedvelte őket.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Mennyit nevettünk az elmúlt évek eseményein, és mennyire sajnáltuk, hogy vége van...Hányszor ültünk az évek során a csoporttal, hátul a &quot;kispadon&quot;, izgulva az éppen szereplőért, hogy&nbsp; minden jól menjen, legyen sikerélménye.Közben mennyi humoros dolog történt velük- mindezt jó volt újra felidézni...Honnan indultak, és a diplomáig hová érkeztek!A bizonytalan emberkékből hogyan váltak önállóbbakká, magabiztosabbakká, ahogy egyre több tapasztalatot, ismeretet szereztek.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Még szerencse, hogy van az iwiw, ahol nyomokövethetem új életüket...&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>