{"version":"1.0","provider_name":"vadvirag","provider_url":"https:\/\/vadvirag.cafeblog.hu","author_name":"kisiren","author_url":"https:\/\/vadvirag.cafeblog.hu\/author\/kisiren-2-2\/","title":"","html":"

 Az ablakon cinke kopog:<\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

\"J\u00f3emberek, j\u00f3 napot,<\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

nincs eles\u00e9g az erd\u0151ben,<\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

k\u00e9rek egyp\u00e1r falatot.\"<\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

      \/ ismeretlen szerz\u0151 \/<\/EM><\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/P>\r\n

V\u00e1ratlan vend\u00e9gek<\/STRONG><\/P>\r\n

A kast\u00e9ly kertj\u00e9ben a hatalmas plat\u00e1nok, feny\u0151k, t\u00f6lgyek \u00e9s a t\u00f6bbi f\u00e1k, bokrok, cserj\u00e9k m\u00e9g jav\u00e1ban alszanak az \u00e1gaikon lapul\u00f3 f\u00e9szkekben az itt telel\u0151 madarakkal. Egyik reggel azonban v\u00e1ratlan vend\u00e9gek \u00e9rkeztek. Mosolyg\u00f3, ragyog\u00f3, f\u00e9nyes napsugarak t\u00e1ncoltak v\u00e9gig a k\u00f6rny\u00e9ken, megsimogatva, \u00e9s keltegetve a diderg\u0151, \u00e9hez\u0151 madarakat.<\/P>\r\n

-\u00c9bredjetek mad\u00e1rk\u00e1k! Seg\u00edt\u00fcnk nektek ennival\u00f3t keresni, csak gyertek ut\u00e1nunk az \u00fatra, ahol v\u00e9kony a h\u00f3takar\u00f3, megolvasztjuk, ti pedig felszedegethetitek onnan az apr\u00f3 magvakat.<\/P>\r\n

\u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt. A melenget\u0151 napsug\u00e1rt\u00f3l az \u00faton elolvadt a h\u00f3, a sz\u00edne a v\u00edzt\u0151l fekete lett, \u00e9s egykett\u0151re ben\u00e9pes\u00fclt csicserg\u0151, vid\u00e1m mad\u00e1rcsapatokkal: cink\u00e9kkel, verebekkel, gerl\u00e9kkel, de m\u00e9g szark\u00e1val is.\u00d6nfeledten, boldogan lakm\u00e1roztak, \u00e9szre sem vett\u00e9k az arraj\u00e1r\u00f3 kir\u00e1ndul\u00f3kat.Mi pedig gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhett\u00fcnk benn\u00fck, fot\u00f3zhattuk \u0151ket, nem rep\u00fcltek el, mint m\u00e1skor.<\/P>\r\n

Kora d\u00e9lut\u00e1n azonban a napsugarak b\u00facs\u00fat intettek, mert ism\u00e9t visszat\u00e9rt a k\u00f6d, f\u00e1tylat bor\u00edtva az eg\u00e9sz t\u00e1jra. Ekkorra a madarak m\u00e1r j\u00f3llaktak, \u00e9s el\u00e9gedetten t\u00e9rtak haza, otthonaikba.<\/P>\r\n

Csak azok a h\u00f3pelyhek s\u00edrdog\u00e1ltak, amelyeket a napsug\u00e1r megolvasztott. B\u00e1natosan, szomor\u00faan mondogatt\u00e1k t\u00f6bbi t\u00e1rsaiknak: -Odalett a sz\u00e9p, feh\u00e9r ruh\u00e1nk, pocsolya, s\u00e1r lett bel\u0151le.<\/P>\r\n

De a napsugarak ezt m\u00e1r nem hallott\u00e1k, m\u00e9g egyszer megsimogatt\u00e1k a kir\u00e1ndul\u00f3k arc\u00e1t, majd ezt s\u00fagt\u00e1k a f\u00fcl\u00fckbe. -Hamarosan visszaj\u00f6v\u00fcnk, addig legyetek t\u00fcrelmesek!- majd elt\u0171ntek a k\u00f6d m\u00f6g\u00f6tt...<\/P>\r\n

Elmes\u00e9lte: vadvir\u00e1g<\/SPAN><\/P>\r\n

 <\/P>","type":"rich"}