Téli vendégeink

2012 január 8. | Szerző: kisiren |

Kedves madár…

Sebaj azért, hogy picinke,
Kedves madár az a cinke.
Kúszva szökdel, röpked, ugrál,
Mindenüvé bekukucskál.
Kíváncsian, vakmerően,
Barangol a zöld erdőben.
Nem kell csak egy szempillantás:
Túl a túlon is a kis pajtás.

Játszogatnak nagy vidáman
Egymással szép társaságban.
Tréfálóznak, évelődnek,
Jobbra-balra kergetőznek,
Meglapulva, el-elbúva,
Faodúból faodúba.
Civakodás, az a vége –
De megint csak szent a béke.

Ugyan hol volt nevelőben?
Hol lett volna? Az erdőben.
Ott járt ő az iskolába,
Látszik is, hogy nem hiába.
Megtanulta jól a leckét:
Fürge szemmel nézeget szét.
Pusztítja a rovarokat,
Jó neki mind, nem válogat.

Pósa Lajos

Ablakomon beköszönnek…

Havas téli ég alatt
Vendégeim a madarak.
Kopognak már az ablakon,
Jól élnek itt morzsán, magon.

vadvirág