Nézd csak a tájat, de szépen õszül.

 Elbúcsúzott

…ez a kedves, pompás évszak is. A fákról, bokrokról lerázta színes ruháikat, aztán álomba ringatta őket.-Had aludjanak, pihenjenek!- gondolta magában, majd altató dalával álomvilágba röpítette őket.

A fák  ég felé tartott ágaikkal , mereven állva alszanak, álmaikban még színes leveleikről álmodnak, várva a meleg hótakarót.

Csendesen szunyókálnak a szürke ködfátyol alatt, néha-néha cinkék csapata száll rájuk, dalolva biztatgatják egymást énekükkel, de a fák erre sem ébrednek fel. A reggel csillogó , deres ruhákban keltegeti őket, de ők ezt észre sem veszik. Pihennek tovább.

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

Petőfi Sándor

vadvirág

Címkék:
Tovább a blogra »