Iskola, iskola…

2011 augusztus 28. | Szerző: kisiren |

 Hány perc legyen egy tanítási óra?

Ha jól belegondolunk, igazán ez csak a legkisebbeket, az első osztályos gyerekeket érinti, hiszen ők azok, akiknek átmenetet kell biztosítani az óvodából az iskolába,úgy, hogy az a lehető legkisebb zökkenővel járjon.

E téma örök vita volt, most is az, hiszen ha meggondoljuk, hozzáértő véleményt csak sok éve első osztályban tanító pedagógusok tudnak mondani,viszont, mint a többi vitatott kérdésben,  ebben sincs egység.

Az elsős tanítónak volt/van annyi tapasztalata, szabadsága, hogy eddig is azt csinálta,  húsz perc után, vagy amikor szükségesnek ítélte meg, pihentető perceket iktatott be, ami felfrissítette, megmozgatta a kis tanulókat, majd újult erővel folytatták “munkájukat”.Azért idézőjelben a munka, mert heteken keresztül mindent játékosan csinálnak / persze később is/, amit a kisgyerekek nagyon élveznek.

A tanórákat pedig egyáltalán nem kell szigorúan tartani ebben az időben, mert gyakran húsz perc eltelte után kimennek a szabadba játszani, majd akkor folytatják a tanulást, amikor már kellően felfrissültek.Ezek a feladatok rajzos,színezős, bábos, mesélős,dramatikus, kiszámolós,kitalálós, vagyis ezerféle formában történnek.

A kezdeti időben sok mindent szabad, megengedett,másként csinálnak, éppen  a gyerekek érdekében, figyelembe véve, hogy nem rég még így tették az óvodában is.Szóval sok minden ismétlődik, folytatódik az életükben, nem egyik napról a másikra lesznek iskolások.

Később aztán úgy belejönnek a dolgokba, hogy már gyakran ők nem akarják abbahagyni.A többi alsós évfolyamon, amikor már elmerülnek egy-egy irodalmi műben, matematikai problémában, nem szerencsés megszakítani a folyamatot, mert a felnőtt is tudja, hogy kizökkenve sokkal nehezebb folytatni egy téma feldolgozását.

Persze a tanórák úgy épülnek fel, hogy az óra első blokkjának kezdő perceit a tanító játékkal kezdi, lehetőleg mozgással egybe kötve, hogy egy teljesen más jellegű óra után kellően  felkeltse tanítványai érdeklődését tantárgya iránt, aztán ha azt elérte az átvezetést, jön az ismétlés, számonkérés sok-sok érdekes feladaton keresztül.

A tanóra második blokkja az új ismeret feldolgozása, kellő motivációval, játékosan, érdekesen, színesen.A kisgyerekek kíváncsiak, érdeklődőek, szívesen végzik munkájukat, majd a harmadik blokkban a tanultakat gyakorolják változatos formákban.De minden blokkban rengeteg lehetőség adódik számukra, hogy mozogjanak, játszanak, vagyis ne unatkozzanak.

Így aztán a harmincperces óráknak talán csak az elsősök életében lehet szerepe, de ott is csak szeptember, október hónapokban, amíg a kisgyerek beszoktatása történik az iskolai életbe.

Valahogy az egész iskolai életben, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a rugalmasságra, jobban kellene alkalmazkodni a feladatokhoz, oldani bizonyos merevségeket, előre, jövőbe tekintve, kihasználni a technika lehetőségeit, a tudás , a tanulásfejlesztés,az oktatás érdekében.

Hogy a tanulók fizikailag bírják a feladatokat, a testnevelésórák okos kihasználására volt/van nagy szükség.Megszerettetni a gyerekekkel a mozgást, sportot, hogy élvezettel játsszon, kikapcsolódjon, felfrissüljön, lehetőleg egy- egy szakosztályba tömörülve, hogy tanórán kívül is legyen szívesen, jó csapatjátékos, természetesen ingyen,  nem fizetve a mozgás lehetőségéért .

vadvirág

Kisasszony hava