2011 június 29. | Szerző: kisiren
Van úgy, hogy a tervből nem lesz semmi…
Hát…ez most nem jött össze ismét, az éven már másodszor. Az első út is nagyon szép lett volna, de nem volt meg a kellő létszám, most a napokban lett volna a másik, gyönyörű helyeken, de bizonyos okok miatt ez is csak terv maradt.
Az éven így két utazás is elmaradt technikai okok miatt, az egyik tavasszal, a másik most, a napokban.Pedig de jó lett volna ezeket a gyönyörű helyeket újra látni!
Három a magyar igazság, hátha bejön a harmadik.
vadvirág
2011-06-29
2011 június 28. | Szerző: kisiren
nem tagolják határok.
A Nincs: egynemű, színtelen
és feneketlen árok.
Weöres Sándor
vadvirág
2011-06-28
2011 június 27. | Szerző: kisiren
A díszvendég
Micsoda életerő, energiabomba lakozik e kecses jószágban! Ahogy elnéztem az ascoti versenyen pompás teljesítményét. Gyönyörű ez a ló. Igazi csoda. Nagyon megérdemli a kitüntető fogadtatást.
Néztem a lovakat. Milyen csodálatosan megalkotott teremtmények! Egyik szebb, mint a másik.
No és a felvonuló emberek, különösen a hölgyek, pazar kalapcsodáikban! Hát rajtuk is volt mit megcsodálni! Olyanok voltak a zöld réten, mint ezernyi pompázó, színes virág. A pillangók kedvükre választhattak közülük, hogy melyik kalapcsodára szálljanak.
vadvirág
2011 június 27. | Szerző: kisiren
Nem elég…
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
Hogy milyen kor jön el;
Jövõnket? tudni kell!
Járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
Az úton menni kell
Egyedül is! Elsõnek,
Elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
Aki vezetni mer!
Váci Mihály
gondolatainkat semmi korlát nem zabolázhatja meg, szabadon szárnyalhatnak a végtelenben, semmi nem állíthatja meg azokat …
vadvirág
2011-06-27
2011 június 26. | Szerző: kisiren
Június volt...
Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.
De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.
Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.
Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.
Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.
Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.
Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.
Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.
Ady Endre
Jó annak, aki meleg szívvel gondol vissza egykori iskolájára,tanáraira, mert az ott szerzett ismeretek, emberi szó hozzásegítették a felnőtté váláshoz, felkészítették az életre, utat, irányt mutattak a későbbiekben.Becsületre, kitartásra nevelték, melyek segítették a további célok megvalósításában.
De legfőképpen azoknak jár a köszönet, akik lehetővé tették a tanulást, arra ösztönözve, hogy a tudás mindig hatalom, mozgató erő, mely további ismeretekre sarkall, inspirál.Megértették vele,hogy az életben célok kellenek, melyeket meg kell valósítani, az akadályokat le kell küzdeni. Kitartással, akarattal,szorgalommal.
Így volt ez mindig, s így is lesz.
vadvirág
2011-06-26
2011 június 25. | Szerző: kisiren
Néha úgy hiszem, mindenen túl vagyok.
Már nem jön több új kezdet:
az élet csak ennyi.
Majd becsapom magam is
bölcs mosolyt hazudok
mert tovább kell menni.
Erdős Olga
vadvirág
2011 június 25. | Szerző: kisiren
Ősz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy ingválladra tört levelet szórtam?
Fű vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?
Víz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy áztattalak forró könnyesőben?
Árny vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy véletlenül arcodra vetődtem?
Dsida Jenő
2011 június 25. | Szerző: kisiren
“Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya vár?
Milyen fészek, milyen lomb?
Oh te rétek dísze, mondd!”
W. Blake
Ilyen az élet
2011 június 29. | Szerző: kisiren
Te vagy a kert és a kertész...
Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.”
(Márai Sándor)
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X