Tréfás, vidám Április

2011 április 21. | Szerző: kisiren |

 Lassan,

…bandukolva halad, elgondolkozik közben a mai nap történésein, majd kicsit még megáll, megpihen, vakító fényével elkápráztatja  az alatta lévőket. Aztán továbbindul, a hegy felé veszi útját.Az, mint aki nagyon éhes, beleharap, egy jókora darabot kiszakítva belőle. Aztán még egy nagy harapás, már eltűnt a fele, még egy, majd ismét, és így semmivé lesz az egész. Mind megette a Napot a hegy  vacsorára.

Erre a  virágok búsan összezárták szirmaikat, fejüket álomra hajtották. A madarak  hazatértek délutáni portyáikról,elcsendesedtek. Az emberek is készülődnek álomra hajtani fejüket, elutazni egy más, pihentető világba, ahol minden jó és szép.Mert álomból van.

A baj csak az, hogy reggel e mesevilágnak vége, kezdődik egy új nap, ahol mindenki felölti újra álarcát,mint tegnap is tette, így  ismét hamis lesz minden.

vadvirág