Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?

2011 március 7. | Szerző: |

A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. William Arthur Ward

Szerintem meg az a jó, ha mindez együttesen hat a gyerekekre.

 „Harc van az iskola és az élet között. Mi bizonyosak vagyunk, hogy az élet marad a győztes, s a mai iskola fog megváltozni gyökeresen. Hallgasson az iskola mielőbb ez élet szavára, hogy erőszakos átalakulás helyett a fokozatos fejlődés útjára léphessünk.”

(Nagy László válogatott pedagógiai művei)

Úgy látszik az iskola is örök reformálásra szorul, hiszen az élet, a társadalom változása ezt kikényszeríti.
De! Mindig érdemes visszatérni a “nagy ” pedagógusokhoz, akiknek elvei máig  érvényesek, sok-sok gondolatot meríthetünk tőlük, melyek időtállóak ma is.

Például olvashatunk Comeniusnál a ” mindentudás” fontosságáról, az egész életen át tartó tanulásról.

Pedagógiai elveiről, melyek kicsit átfogalmazva, kiegészítve, ma is követendőek, hiszen a tanítás-tanulás alapelvei:

                                              az egyszerû az összetett felé,                                   

a konkréttól az elvont,

                                             a tényektől a következtetések,                                                                                                                                                                                                                                                                                                           a    könnyûtõl a nehéz,

  a közelitõl a távoli felé.

Iskolarendszerének alapja a kisgyermekkori  “anyai öl”. De szépen fogalmazta meg! Benne van minden, ami e korban a legfontosabb a gyereknek: szeretet, nyugalom, oltalom, biztonság, védelem,…

Aztán a következő a “tudományos játék”, és itt a játékon van a főhangsúly.Játszva tanítani, játékosan tanulni!Bőséges a tárház, csak egy példát emelnék ki /dráma pedagógia/.

A kicsi gyerek számára nagyon fontos, hogy érzelmeit kifejezze bábbal, szerepjátékkal. Az így előadott játék során érzelmeiket gazdagítják, fejlődik szókincsük, beszédbátorságuk, megkönnyíti a tanultak rögzítését, bevésését.És még mennyi mindenre jó!

A Nagy Oktatásban vázolt iskolarendszere:

 I. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl;
II. a gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola;
III. a serdülõkor iskolája a latin iskola, vagyis gimnázium;
IV. az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások.


A “kisgyermekkor iskoláját” így osztotta fel:

I. a születésé, másfél hónap;
II. a szoptatásé, másfél év;
III. a csacsogásé és a járni tanulásé;
IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé;
V. az erkölcsé és az istenfélelemé;
VI. az elsõ közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié.

A nagy tudós is fontosnak tartotta a helyes beszéd elsajátítását, az érzékelés, tapasztalatszerzés fontosságát, hiszen ezek majd jó alapul szolgálnak az iskolai tanulmányok során.

Nem árt újra és újra elolvasni írásaikat, belelapozni tankönyveikbe, mert roppant tanulságosak, élvezetesek.

vadvirág


Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!