Fagy kinn, fagy…
2011 február 15. | Szerző: kisiren
Odalenn a rőt berekben,
jég páncélja rengve rebben,
prímet furulyál a szél,
peng a korcsolya-acél.
Havas bundán hosszú öltés:
szürke sávba fut a töltés:
hej, de messzire szalad,
most robog rajt a vonat.
Bakterháznak ablakába
hóvirág van egy nyalábba,
hóvirág… hóvirág…
Hej, de hideg a világ.
Somlyó Zoltán
vadvirág
Fagy kinn, fagy…
2011 február 14. | Szerző: kisiren
Mindig emlékezz rá!
“Az életet azokkal a pillanatokkal mérjük,
amikor elakad a lélegzeted.”
vadvirág
Fagy kinn, fagy…
2011 február 13. | Szerző: kisiren
Vergődik
…február, csíp, harap, mar, de ez a mai nap ajándék volt tőle.Amerre sétáltam a parkban, még mindenütt fagyos, dermedt csend kísért utamon. Befagyott patak, alvó fák, lábam alatt recsegő, ropogó fagyos hó, mind ,mind arra figyelmeztetett, csalóka az idő, mert ugyan sütött a nap, de dermesztő, csípős hideg frissítette arcom.
Csendes volt a táj. A téli természet gyönyörű, halk szonettjét játszotta kísérő zeneként, amit egy-egy harkály kopogása vert föl, ahogy a megbúvó kukacokat szedte ki a beteg fákból vasárnapi ebédre.Itt-ott egy cinke trillázott, majd egy látatlan madárral játszottam, ahogy éles hangján fütyülve köszöntött, én visszafütyültem, ő ismét, és e pajkos, huncut játékot játszottuk hosszú percekig, míg meg nem unta, vagy talán rájött a csalafintaságra, hogy mégsem a párja válaszolgat neki.Mindenesetre nagyon élveztem e tavaszias madár-mókát.
vadvirág
2011. második, fagyos hónapja, 13. napja
Fagy kinn, fagy…
2011 február 13. | Szerző: kisiren
|
Te kis virág milyen nagyon bátor vagy! Káldi Géza vadvirág
|
||
Fagy kinn, fagy…
2011 február 12. | Szerző: kisiren
Zelk Zoltán: Hóvirág
megkérdezem tőled,
Mi hírt hoztál, mit üzensz,
erdőnek mezőnek?
Szedd a szárnyad szaporán,
vidd a hírt madárka,
Útra kelt már a tavasz,
itt lesz nemsokára!
Reméljük, hogy nem sokára így lesz, mert ugyan harapós még ez a február, dörmög hol itt, hol ott , mintha puskát sütögetne, recsegnek az ágak, de már a Nap ma is ránk mosolygott kicsit biztatóan, örömében a csatorna könnyeket csurgatott, míg a földhöz fagyott hóvirág is kibújt a fagy szorításából, derekát megegyengette, fejét megrázta, majd huncutul visszamosolygott a Napra. A cinkék jókedvükben így daloltak:
-Hóvirág! Hóvirág!
Szebb lesz tőled a világ!
A kis hiú virágok erre még táncba is kezdtek, hiszen a szél furulyázott hozzá nekik.
vadvirág
Csipp, csepp, egy csepp,…
2011 február 11. | Szerző: kisiren
| Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. |
||
| Petőfi Sándor
vadvirág |
||
Csipp, csepp, egy csepp,…
2011 február 10. | Szerző: kisiren
Tágra nyitotta ma a Nap a szemét,
majd rámosolygott a világra.
Nyomában öröm támadt mindenütt:
A hóvirágok felegyenesedtek,
fájós derekukat hajlítgatták jobbra, balra,
majd nagyot ásítottak és így szólt hozzájuk anyuskájuk:
-Üzent a tavasz! Nem sokára beköszönt.
Nézzétek, hogy csurran, cseppen az eresz,
olvad a hó!
A cinkék vidáman rájuk nevettek,
majd furulyázva, trillázva tovarebbentek.
Szép volt az ébredés,
boldog volt a reggel!
vadvirág
2011. Télutó 10. napja
2011 február 8. | Szerző: kisiren
| Örömtelenség, hó és csönd köröttem, határtalan. Olyan vagyok, mint téli fa az erdőn, madártalan. |
||
| Kosztolányi Dezső | ||
A szeretet az élet
2011 február 8. | Szerző: kisiren
A gyermekeket különösen szeressétek,
mert ők is ártatlanok,
akár az angyalok,
és mintegy útmutatásul élnek,
hogy megtisztuljon a szívünk.
Jaj annak, aki megbántja a gyermekeket!
(Dosztojevszkij)
vadvirág
Csipp, csepp, egy csepp,…
2011 február 16. | Szerző: kisiren
Mint aki
…érzi vesztét, az utolsókat rúgja.Meg-megrázza hópaplanját, belőle nagy pelyheket hullajtva ránk, de ez már hamar locspoccsá válik, oda fehér üdesége.
Mintha nagy titkok tudói volnának a fák, madarak, minden rezzenésre figyelnek, jeleket várnak, hogy aztán beindulhasson náluk az élet…Hiszen az ég felé nyújtózkodó fák ágai elgémberedtek, alig várják már, hogy bennük beinduljon az élet bonyolult pezsgése.Sok madár is várja a tavasz első napsugarait, hogy hozzálássanak új életükhöz.
De most még csend honol mindenütt. Szunyókálva vár a tél végi táj egy újabb, boldog ébredésre.Ha picit is kisüt a nap, szemüket lopva kinyitják már a növények, de ha beborul, ismét elszenderednek.A legügyesebbek, a legbátrabbak is alig várják már, hogy fehér ruhácskájukban elkápráztassák az embereket tavaszt köszöntő táncukkal.
No és persze valahol már nagy a készülődés a messzeségben, hiszen itt vár rájuk az igazi otthonuk, ahol majd újra családot nevelnek. De addig még hosszú út áll előttük!Csak épségben hazatérjenek a kis barátaink!
vadvirág
2011. fagyos ,havas február 16. napja
Oldal ajánlása emailben
X