Legnagyobb tanítónk az élet
2011 február 22. | Szerző: kisiren
“…tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen a leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.”
(Platón)
vadvirág
Mosolygós, szép nap
2011 február 21. | Szerző: kisiren
Ma füligérő szájjal köszöntött ránk az új nap reggele, jó volt látni, ahogy játszott a téllel, szinte minden maradványát felfalta már, még a rongyos, piszkos hófoszlányokat is mind megette az utolsó három napban.
Dúlt, fúlt, mérgelődött is ezért a beteges, köhögő,a levegőbe hideget fújó öreg tél, de mit sem törődött vele a tavasz hírnöke.Pajkosan futott, kacagott, a lányok haját jól összeborzolta, a kiterített ruhát jól megtáncoltatta, a lelkeket megsimogatta.
vadvirág
Legnagyobb tanítónk az élet
2011 február 21. | Szerző: kisiren
Ahogy elnézem ezeket az óriás elefántokat focizás közben, nyugisan cselezgetve, ismét megerősített abban a hitemben, hogy szinte minden ember, állat tanítható, fejleszthető bizonyos területeken,szinten, csak végtelen kitartás, türelem, gyakorlás kell hozzá, hogy eredmény szülessen belőle.
vadvirág
2011 február 20. | Szerző: kisiren
Ébredés…
Vidám napsugarak ébresztettek ma reggel. De jó volt! Míg a gőzölgő kávémat iszogattam, a rádióból egy nagyon kedves, megnyerő hangra lettem figyelmes. Kedvelem, ha az előadó hangja ilyen megnyugtató, beszéde érthető, világos, tapintatos, de határozott. Asztrológus.Erre nem igazán szoktam figyelni, de amit ő mond, az érdekes, figyelemfelkeltő.
Jó az előadására figyelni, akinek ilyen bársonyos, megnyerő hangja van. Csak ezután figyeltem arra, amiről beszél. Asztrológus.E téma nem igazán érdekel, de amit ő mond, ahogyan mondja, az igen.Tapintatos, meggyőző, neki elhiszem, amit mond, ahogy mondja.Jó hatással van a hallgatóra. Közben azon tűnődöm, nem lehetne reggelente egy rövid, hasonló műsort sugározni, ami az emberek ébredését kellemesebbé tenné, tanácsaival , pozitív gondolataival segítené a mindennapok beindítását?
vadvirág
2011 február 19. | Szerző: kisiren
Azt hiszem,
…a tél utolsó kocsonyáját főztem meg tegnap délután a szokásos módon, ahogy én szeretem. Kicsit “nehéz” ez az étel, ezért már régen kialakítottam a saját receptemet, ami alapján készítem, így kerülöm a zsíros bőröket, csak lábból főzöm, hiszen a kocsonya állagát a csont határozza meg, abból fő ki az enyv, ettől lesz megfelelő sűrűségű.Még soha nem fordult elő velem, hogy ne dermedt volna meg a lé, pedig volt enyhébb tél is, mint az idei.Számomra a legfontosabb szabály a megfelelő csontos alapanyag, hiszen a zselatin is abból készül.
Hogy újítsak valamin, a köret lett teljesen más, mint a megszokott. Alufóliában sütöttem hozzá héjában krumplit és céklát, amit megpucoltam, szeleteltem, sóztam, majd káposztával töltött paprikával együtt tálaltam. Isteni finom. Érdemes volt változtatni a szokáson.
vadvirág
Ilyen az élet
2011 február 19. | Szerző: kisiren
A betűk varázsa
Mi lesz veled szépírás? Ha ez a folyamat így folytatódik, és még kevesebbszer fogunk kezünkbe tollat venni, hogy leírjunk valami fontos üzenetet, bizony lassan csak a billentyűzetet fogjuk használni.
Micsoda nagy dolog minden gyerek életében, amikor megtanul az olvasással együtt írni is! Ma viszont az folyóírás szerepe egyre kisebb lett. Pedig mennyi mindent elárul egy írott betűkkel leírt egyetlen betű, szó is! Sokszor a szépen ívelt formájuk, a kapcsolásuk gyönyörködtetnek, elgondolkoztatnak, hiszen rengeteg dolgot elárul gazdájáról. Nem kell még személyesen ismerni sem a másik embert, máris beszélnek róla betűi, írásai. Az írás tükrözi magát a személyt és gondolatait.Jó felfedező játék. Pedig soha nem írjuk le ugyanazt a betűt ugyan úgy kétszer, mindig más lesz, valamiben mindig eltér.Mert mindig ugyan úgy alakítjuk, és mindig másként.
Sajnálom, hogy így leszoktunk a kézzel írásról. Egy biztos tudásunk épül le lassan, fokozatosan.Mint mindig, most is az történik, hogy minden új, fejlődés helyet csinál magának, másokat háttérbe szorítva.Így vész el lassan az írott, egyéni betűk csodálatos, titokzatos világa.
vadvirág
Csipp, csepp, egy csepp,…
2011 február 19. | Szerző: kisiren
Öreg fák között
Fák,fák
öreg fák.
Ti annyi mindent hallotok, láttok,
mégis csendben álltok.
Fák, fák,
titkokat tudó fák.
Nézem ezeket az éltes fákat, ahogy sétálok alattuk, közben azon tűnődöm, milyen békésen, nyugodtan alszanak, illetve most már inkább csak szunyókálnak, hiszen érzik a levegőből, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor megindul bennük az “élet”, a nedvkeringés, és beköszönt hozzájuk ismét a tavasz, melynek hatására a természet új ruhába öltözteti őket.
Nincs annál gyönyörűbb érzés, mint amikor megérkezik a kikelet. Minden varázsával, szépségével együtt. Ezért várjuk már türelmetlenül mindannyian, hogy gyönyörködhessünk a természet újjászületésében, hiszen minden születés maga a csoda.
vadvirág
Csipp, csepp, egy csepp,…
2011 február 18. | Szerző: kisiren
újszülött, éji pocsolyán.
Láthatatlan erek csörögnek,
csengőket csöppent az eresz:
nekem most szép a hó: siratja,
hogy vége lesz.
Szabó Lőrinc
vadvirág
Fagy kinn, fagy…
2011 február 17. | Szerző: kisiren
Télvirág
A februári fagyos éj
az ablakra
csodavirágot rajzol,
mely gyönyörű,
szerteágazó,
mint az élet,
mint a szeretet.
vadvirág
2011 február 23. | Szerző: kisiren
Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.
Oldal ajánlása emailben
X