2011 február 19. | Szerző: kisiren |

 Azt hiszem,

…a tél utolsó kocsonyáját főztem meg tegnap délután a szokásos módon, ahogy én szeretem. Kicsit “nehéz” ez az étel, ezért már régen kialakítottam a saját receptemet, ami alapján készítem, így kerülöm a zsíros bőröket, csak lábból főzöm, hiszen a kocsonya állagát a csont határozza meg, abból fő ki az enyv, ettől lesz megfelelő sűrűségű.Még soha nem fordult elő velem, hogy ne dermedt volna meg a lé, pedig volt enyhébb tél is, mint az idei.Számomra a legfontosabb szabály a megfelelő csontos alapanyag, hiszen a zselatin  is abból készül.

Hogy újítsak valamin, a köret lett teljesen más, mint a megszokott. Alufóliában sütöttem hozzá héjában krumplit és céklát, amit megpucoltam, szeleteltem, sóztam, majd káposztával töltött paprikával együtt tálaltam. Isteni finom. Érdemes volt változtatni a szokáson.

vadvirág