Fagy kinn, fagy…

2011 február 13. | Szerző: |

 Vergődik                                                                                                       

február, csíp, harap, mar, de ez a mai nap ajándék volt tőle.Amerre sétáltam a parkban, még mindenütt fagyos, dermedt csend kísért utamon. Befagyott patak, alvó fák, lábam alatt recsegő, ropogó fagyos hó, mind ,mind arra figyelmeztetett, csalóka az idő, mert ugyan sütött a nap, de dermesztő, csípős hideg frissítette arcom.

Csendes volt a táj. A téli természet gyönyörű, halk szonettjét játszotta kísérő zeneként, amit egy-egy harkály kopogása vert föl, ahogy a megbúvó kukacokat szedte ki a beteg fákból vasárnapi ebédre.Itt-ott egy cinke trillázott, majd egy látatlan madárral játszottam, ahogy éles hangján fütyülve köszöntött, én visszafütyültem, ő ismét, és e pajkos, huncut játékot játszottuk hosszú percekig, míg meg nem unta, vagy talán rájött a csalafintaságra, hogy mégsem a párja válaszolgat neki.Mindenesetre nagyon élveztem e tavaszias madár-mókát.

vadvirág  

2011. második, fagyos hónapja, 13. napja                                                                                              

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!