Ilyen az élet
2011 január 15. | Szerző: kisiren
Tudod,
mikor megkönnyezek valamit,
ami szép volt,
megvigasztal a gondolat,
hogy lakozik bennem egy csoda,
ami nem hagy el,
amit nem vehet el tőlem
sem az irigység
sem a rosszindulat,
Kányádi Sándor
vadvirág
Szeresd a madarakat!
2011 január 8. | Szerző: kisiren
éhes télen a madár,
mindennap eljöttek már
ebédelni hozzám.
Zelk Zoltán
Jó,
…hogy az ablakon kinézve, a bokrokra akasztott madáretető környékén mindig történik valami, így sütés, főzés közben van alkalmam gyönyörködni nyüzsgő, zajos életükben.
Az utóbbi időben szaporodtak a vendégek, mert megjelentek a kékcinegék is. Persze az is lehet, hogy jöttek ők korábban is, csak akkor nem tartózkodtam eme ablak környékén.Most éppen megy a bunyó a fekete- és a kéksapkások között. Micsoda elszántsággal védik a feketesapkások az etetőt és környékét. Valóságos harci ütközetet vív egymással a két tábor. A kergetés hevében hol az egyik csapat, hol a másik csapat tagja kerül be a két etető valamelyikébe, vagy a szalonnára, és belecsippentve, vagy egy -egy magot felkapva gyorsan odébb suhan az ágakra.
másik fején kék sapka,
így ültek az ablakba –
de örültem nékik!
Fantasztikus mozgékonyak. Egy pillanatig meg nem állnak, állandó mozgásban vannak, mint a sajtkukacok, így aztán roppant nehéz egy-egy pillanatot megörökíteni, mert mire minden összejönne, ők már messze járnak.Tényleg olyanok, mint a villám, nem túlzás a megállapítás rájuk.
Még jó, hogy itt vannak a bokrok , könnyen elbújnak közöttük.A kerítésen meglapuló verebek is csak az alkalomra várnak, hogy berepülhessenek, akkor aztán nehéz őket a finom csemegétől elkergetni. A rigók tollaikat felborzolva drukkolnak hol az egyik, hol a másik csapatnak, ők jól járnak a lepotyogott magokkal, nekik mindig van mit csipegetniük.
Én pedig míg készítem a halpaprikást a túrós csuszához, próbálom őket lefotózni így ablakon keresztül, nem nagy sikerrel.Mindenesetre megfűszerezi csipetnyi, finom élménykékkel konyhai elfoglaltságomat a természet apró rezdüléseinek nyomon követése.
vadvirág
2011., Boldogasszony hava, 8. napja
Száncsengő csing-ling-lingTél öblén halkan ring
2011 január 6. | Szerző: kisiren
Az időjáráson
…változás jeleinek nyoma sincs,a kemény hideg nem adja meg magát, bár apró vendégeink lehet, hogy éreznek valamit, mert hatalmas csapatban, nagy sürgés-forgás közepette lepték el az etetőket, és oly villám gyorsan csipegetnek a szalonnából, kapkodják a magokat, hogy én meg a fejem kapkodom utánuk,mert készítem a gombás palacsintát, sütöm a túrós sütit, közben állandóan félszemmel azt lesem, hogyan tudjam kedves lényüket megörökíteni, mert megunhatatlanok, ahogy sárga mellénykéjükben finom eleganciával dolgoznak a magvakkal, szalonnával, fekete sapkájuk jelzi, hogy fejük, mint a villám úgy jár, akárcsak ők maguk.
Egyik kezemben fakanál, a másikban sokszor a fényképezőgép, de mire beállítom , már a jelenetnek régen vége, elszállt a pillanat. A gép kattintására / hiába ablakon keresztül történik/, már el is bújnak az ág mögé, onnan leselkednek, ha nem fenyegeti az emberveszély, folytatják munkájukat.
Roppant szemfülesek ezek a picurka barátaink! Olyanok, mint a nyílvessző, lerepül, lekúszik, berepül, felkapja, már kinn is van, aztán az ágon pindurka lábacskái közé szorítja a magot, apró csőrével felhasogatja, kibontja, becsemegézi.Majd röppen a következőért.A másik a szalonnán forogva csipkedi a finomságot, majd az etetőről, ágról havat csippent utána, hogy oltsa szomjúságát.Jobban szereti a havat, mint a vizet.Közben egy-egy rigó is nézi őket, ahogy vidáman megebédel a cinkecsapat. Néha verébsereg zavarja meg sürgölődésüket, de most nem mernek szembeszállni a fürge kis cinkékkel.Nagyon sokan nyüzsögnek a bokrokon, etetőkben. Ők uralják a terepet.
Míg elkészülök az ebéddel, nagyon élvezem társaságukat, kedves, barátságos lényükkel nem lehet betelni. Csapatuk vidám színfolt a téli szürkeségben.
vadvirág
2011.,Fergeteg hava, 6. napja
Száncsengő csing-ling-lingTél öblén halkan ring
2011 január 5. | Szerző: kisiren
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Ne menj, várj még,
mert e tájék
sötétben marad.
Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Weöres Sándor
vadvirág
Tél szele hóval, faggyal jő…
2011 január 3. | Szerző: kisiren
Csíp a dér, fagy az ér,
csupasz ég feketéll,
pihenő cinegék
szeme még feketébb,
s a nyitott kapunál
didereg január.
Szilágyi Domokos
vadvirág
Ilyen az élet
2011 január 3. | Szerző: kisiren
Csendes
…a falu.Az emberek nehezen tudják kipihenni a karácsonyi ünnepek fáradalmait. A frissen lehullott hó betakarta a falut , téli álomba ringatta.Egy-két ember néha előmerészkedik, de a nagy mínuszok miatt csak a szomszédék házáig indul, majd ott eltűnik a melegben.
Éva otthon töltötte egyedül az ünnepeket. Igaz, hogy egyetemista fia most megjött a barátnőjétől, de hamarosan megy vissza a kollégiumba, ott készül a vizsgákra. Unja magát, hiszen fia még javában alszik, ezért elindul a boltba, cigit venni, mert elfogyott, anélkül meg nem tud meglenni.Úgy gondolja, hogy amíg végigsétál a falun, fel a boltig, biztosan akad majd valaki, akivel kicsit elbeszélgethet.
Bár ragyogóan süt a nap, de a fagyos hideg igencsak marja arcát.Most még ez is jólesik neki, csak ne legyen a négy fal között.Nem szereti a szüneteket. Mióta meghalt a férje a nyáron, nagyon egyedül maradt. Még a nappalok csak eltelnek, ha dolgozik, de ilyenkor nem tud magával mit kezdeni.
A boltban egy-két törzsvendégen kívül nem volt senki. Velük, no meg a boltosékkal megbeszélték az eltelt ünnepek eseményeit, kitárgyalták a zimankós telet,a szilveszteri készülődést, majd hazaindult.
Az utcák továbbra is kihaltak, üres minden, mint amilyennek érzi most ő is magát.Ez a pár hónap nagyon megváltoztatta az életét. Még jócskán fiatal, vajon mihez tud majd kezdeni, hogy az életébe egy kis színfoltot vigyen? Ezen töpreng, amikor az egyik udvarból megszólítják, köszöntik.
A falu elöljárója. No még ez hiányzott!- gondolta magában, hiszen az elöljáró igencsak kedveli a másik nemet, de muszáj vele szóba állni, hiszen ez a kistérségi akármi is hozzájuk tartozik, akár még bosszút is állhat rajta, hiszen többeket elbocsájtottak már, és még ki tudja mit hoz az új esztendő megszorítása.
Egyedül van , a felesége minden nap elutazik , nagyon invitálja be egy kupica pálinkára.Éva engedelmeskedik a meghívásnak, legalább kicsit átmelegszik gondolja, no meg a közösségben ő is megszokta, hogy egy-egy pohárka szívderítőt elfogyasztanak. Talán ezért is olyan nagy dohányos mindenki, mert utána jön a kávé,cigi, hogy véletlenül se érezze meg rajtuk senki.Jó kis csapat az övék, sajnálják is mindannyian, hogy bekövetkezett ez a változás, mert nagyon jól tudtak összedolgozni, együtt cselekedni.
Jólesik neki a házi kisüsti, úgy érzi, mintha tüzet gyújtana benne, és fokozatosan melegítené át, mint egy cserépkályha.Beszélgetnek erről,arról, de már egy idő után jobb szeretne kívül lenni! A kínálgatást is nehezen tudja visszautasítani, no meg kicsit tart is az ismerősétől. Reméli, hogy a fia már felébredt, felhívja, mint máskor. Magában könyörögve kéri a telefont, hogy szólaljon már meg, mikor az csakugyan megcsörren.Így aztán kapja kabátját, már kívül is van az ajtón, mire jótevője észbe kap, már kinn van az utcán.
Könnyű léptekkel indul hazafelé, szinte mázsás súly esett le róla, ahogy kiszabadult.Már nem érzi a fagyos hideg csípését sem, olyan jó lépkedni ebben a téli napsütésben.Most megmenekült. Vajon legközelebb is sikerül ?Ilyenek járnak gondolatában, amikor szánkózó gyerekek csivitelésére lesz figyelmes, ahogy ereszkednek le a domboldaláról, nevetésük visszhangja kicsit felébreszti az alvó falut. De jó nekik!-gondolja magában.
Dermesztő ez a tél. Minden fagyos, zúzmarás. Hideg van, mint a lelkében , pedig ő is melegségre vágyik.
vadvirág
Száncsengő csing-ling-lingTél öblén halkan ring
2011 január 2. | Szerző: kisiren
Az út szélén
…egy róka fekszik. Elütötték szerencsétlent.Olyan békésen , nyitott szemmel terült el, mintha csak mosolyogva figyelné a világot Rókáné. Gyönyörű a szőre, talán most a legszebb. Hosszú, vörösesbarna. Éhesek ebben a nagy hidegben, ezért sokat vannak úton.
Beljebb a hegyben is mindenütt látni nyomukat a hóban. Hiába! Elfogyott a tartalék élelem, korog a gyomruk. Ilyenkor gyakran álmodnak Kukoriékról, ezért hát nyakukba veszik a lábukat, élelem után kutatnak.
Egyébként békés, csendes minden. A téli erdő látogatóit az útmentén egy-egy ágcsomóból felröppenő madárka, vagy cinke üdvözli énekével, adja tudtul a többi lakóknak, hogy idegenek járnak az erdők birodalmában.A szajkók, vagy harkályok hallatják még hangjukat, egyébként alszik a táj, kivéve a patakokat. Ha közelükben járunk, látjuk, hogy igen csak megduzzadtak, sebesen rohannak lefelé, fodrozva, tajtékozva zuhannak le egy-egy szűk szorosban, hangos morgásukkal felverve az erdők csendjét.
Sokfelé buzog lefelé kisebb ér, de azok általában befagytak, a jég alól hallatszik duruzsoló muzsikájuk, ahogy ereszkednek lefelé a hegyoldalon.Köröttük mindenütt jégcsapfűzérek lógnak.
Nem messze vadkan csörtet, éhesen keresgél, neki is kevés most az ennivaló, amit talál.
Bármerre néz, vagy lép az ember, mindenütt a természet szépséges alkotásaiba botlik, nem lehet szabadulni tőlük.Szép ez a tiszta fehér hóruhája az erdőnek. az őszi pompa is csodálatos volt, de ez a fagyos, csipkés is remekmű.
Az erre túrázóknak gondolatából elszáll minden, és valami különös erő veszi hatalmába: érzékeli, megtapasztalja, elraktározza azokat az élményeket, melyek nyugalmat, békét árasztanak magukból, mint amikor gyerekként a patakokból szedték a rákokat, fogták a halakat, és amíg az sült , addig megcsodálták a szebbnél, szebb vadvirágok színét, formáját, illatát, megismerve az erdő örök szépségét.
vadvirág
Csodálatos világ…
2011 január 2. | Szerző: kisiren
2011.
Ízlelem az új évszámot, mely még nagyon furcsa, az előző ugrik be folyton.
0,1,2
számokkal írható le , melyek a kettes számrendszer tagjai. Páros, páratlan, páros. Mit mesél magáról? Négyjegyű, páratlan szám, melynek első, második számjegye páros, harmadik, negyedik számjegye páratlan.Ránézésre látható, hogy eggyel, önmagával osztható.Számszomszédai páros számok:
2010, 2012
/eggyel kisebb, eggyel nagyobb/, tízesek:
2010, 2020,
százasok:
2000, 2100…
365 napon keresztül vendégünk lesz. Minden éjfélkor bekopogtat, akár kínáljuk hellyel, akár nem, ő marad.Minden pillanatban más és más arcával ismerkedünk majd meg…Ha tetszik, ha nem…
Hát…érdekes…
vadvirág
2011. Boldogasszony hava, 2. napja
Száncsengő csing-ling-lingTél öblén halkan ring
2011 január 1. | Szerző: kisiren
“Adjon az Isten szerencsét…”
Nagy László
2011.
Boldogasszony hava, első napja
vadvirág
Szeresd a madarakat!
2011 január 15. | Szerző: kisiren
Dolgaim közben hangoskodásra, hirtelen ijedt csivitelésre leszek figyelmes.Ahogy kitekintek látom, hogy a verebek jajgatva, visongva hessennek fedezékbe, a lakmározó, örök mocorgó cinegék népes csoportja pedig azonnal mozdulatlanságba dermed, mert egy jókora héja kergette meg a madarakat. A vadász zsákmány nélkül maradt, leszáll a kapu tetejére. Vár. Ösztönösen az ablakra tekint, ahol észrevesz, így huss!, tovaszáll.
A lapuló cinkék felsóhajtanak, majd tovább csemegéznek. A verebek pedig behúzódva lesik az ellenséget.Most sikerült megmenekülniük, de vajon mikor csap le rájuk ismét az éhes vadász?
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X