2010 december 9. | Szerző: kisiren
Köszöntlek táguló szívemmel,
Körém gyülemlett unokák;
Úgy adta Isten, hogy ti bennem,
Én bennetek növök tovább.
Sík Sándor
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 9. | Szerző: kisiren
Micsoda különös teremtések voltak azok a néma mozdulatlan óriások, s az életnek micsoda ereje volt mindegyikben! És micsoda végtelennek tetsző sokaság! Áhitatos félelem nehezedett rám, hogy alattok jártam. Éreztem, hogy ez már nem az ember világa, hanem a fáké. A fák itt az urak! Az Isten a völgyet nekik teremtette. S hogy szél kerekedett, megmozdultak az óriások és beszéltek egymással méltóságos komor morajlással, rejtelmes, ismeretlen nyelven, amit az ember soha meg nem érthet.
Gárdonyi Géza
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 december 8. | Szerző: kisiren
” Kisnap.”
Jó ébredni rá.
Bár az idő csalóka,
mert téli álom helyett talán tavaszelő van,
de nem baj,
mert kinézve az ablakon,
két kis sárgamellényes cinege néz rám mosolyogva.
Talán tavaszt éreznek?
vadvirág
2010. Álom-hava, 8. napja
Ilyen az élet
2010 december 7. | Szerző: kisiren
Minden dolognak oly sok színe van,
Hogy aki mind azt végigészleli,
Kevesebbet tud, mint első pillanatra,
s határozatra jőni rá nem ér.
Madách Imre
vadvirág
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 6. | Szerző: kisiren
…és megérkezett a várva várt csilingelő szánján…Amerre suhant, az éj asszonya hatalmas hópelyheket hintett, hogy szánkója minél jobban, sebesebben csússzon.
Először belesett az ablakokon. Látta, hogy már a gyerekek jóízűen alusznak, így nekilátott az ajándékok szétosztásának. Minden fényes kiscipőbe, kiscsizmába jutott belőle.Aztán mire a végére ért a dolgának, bár nagyon elfáradt, de még nem sietett haza, meglapult a fenyők mögött, és várt, milyen lesz a fogadtatás.
Jöttek a csúszkáló, csillogó szemű gyerekek, örültek az ajándéknak és a pelyhes hónak.Vidám arcukat látva, most már útnak indulhatott a jóságos, nagyszakállú, öreg Mikulás….
vadvirág
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 5. | Szerző: kisiren
Ma ismét sikerült Decembernek szétszaggatni a tél ködfátyolát,
és egész nap fülig érő szájjal nevetett ránk.
Igaz,
hogy azért már jókat belecsíp,
beleharap az arcunkba,
de megbocsájtható neki,
mert jókedvében teszi mindezt.
De most búcsút intett,
elbújt a hegyek mögé.
Reméljük holnap is meglátogatsz bennünket!
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 december 5. | Szerző: kisiren
-Jó reggelt Napfény!
De jó, hogy ma is Te költöttél,
derűssé, mosolygóssá téve az ébredést!
Maradj továbbra is itt,
legyél egész nap szívesen látott vendég!
vadvirág
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 4. | Szerző: kisiren
Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 4. | Szerző: kisiren
|
Üzenget a tájnak a tél, közeleg a kegyes Karácsony. Békével töltözik a völgy,
|
||
|
Csanádi Imre vadvirág |
||
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 december 10. | Szerző: kisiren
Szép
…ez a téli, havas ragyogás ott künn, főleg, ha a szobából gyönyörködünk tündöklésében.
Az éjszaka fehér bajuszt, szakállt növesztett a fáknak.Ragyognak a reggeli napsütésben, ahogy kitekintek az ablakon. A decemberi szél meg-megrángatja a rózsafát, mintha haragudna rá. Árva riogófészkét, melyet puha hótakarólepel borít, jobbra, balra cibálja.
Milyen sok szép ellesett pillanat helye volt nyáron ez a kis rigófészek, ahol nevelkedtek, ámde el is pusztultak fiatal lakói. Vajon a túlélők most merre járnak,mit csinálnak?
És az örökké csivitelő, ficserékelő fecskék? Célba értek-e szerencsésen? Ki tudja.
vadvirág
2010. Álom hava, 10. napja
Oldal ajánlása emailben
X