-Gyerekek ! Készülődjetek, hamarosan útnak indulunk!- szól Évapó dörgedelmes hangja, majd a libasorba állított gyermekeit számlálgatja. -Csak tizenegy, hol a tizenkettedik?- kérdi mérgesen. -Jövök már , jövök! Csak felhúzom a kiscsizmám, hogy meg ne fázzon a lábam- és nadrágféken csúszva a fagyos jégen megérkezik a tizenkettedik gyermek, December. -Itt vagyok édesapám, megjöttem. Hoztam egy kis fagyot és jó friss levegőt magammal.- Jól van, jól van-simogatja meg Évapó a buksiját. -Aztán jó legyél, és ha letelt az időd, várunk, hogy elindulhassunk a hosszú utunkra.
vadvirág
2010. Télelő első napja