Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom,
írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges
valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál
is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem
van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.
Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta
sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek
és meghalok.
Kosztolányi Dezső