Ilyen az élet
2010 november 27. | Szerző: kisiren |
“Valaki elment. Cserjés sűrűjében
nem jár zörögve csorbult lomb alatt.
Sóhaj szakad fel, útrakél az éjben,
s egy borzas bagoly csőrén fennakad.”
Reggelre valaki távozott.Már napok óta készülődött, de még nem volt kedve elmenni, hiszen alig egy hete áradó, tavaszias napfénnyel kedveskedett nekünk.Aztán kapta a hegyekből az üzenetet.Készülődjön, mert valaki más már türelmetlenül toporog a patak mentén, a kertek alatt.
Így hát reggelre szedte a batyuját, útnak indult.Pedig, de sok szép nappal örvendeztetett meg bennünket! Csodás színeit még sokáig magunkban hordjuk.Ügyes festő volt. A leghíresebb piktor sem ér fel vele.További jó utat, Őszanyó!
Így hát reggelre szedte a batyuját, útnak indult.Pedig, de sok szép nappal örvendeztetett meg bennünket! Csodás színeit még sokáig magunkban hordjuk.Ügyes festő volt. A leghíresebb piktor sem ér fel vele.További jó utat, Őszanyó!
vadvirág
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: