Csodálatos világ…

2010 november 13. | Szerző: kisiren |

 A tóparti fák alatt sétálva,

gyönyörködöm az őszi tájban.

Mindenütt csend,

pedig a park tele emberekkel,

de valahogy mégis némaság ül a tájon.

Nézem a levelek utolsó táncát,

ahogy a szél letépi,  keringőt járva

forgatja őket,

anyjuk még utánuk kap csupasz ágaival,

de már nem tud segíteni rajtuk.

Pihenni készül minden,

de a kiültetett nagyfejű,

vidáman bólogató tarka árvácskák,

a fákon daloló cinkék

azt súgják:

-Élvezzétek még az őszi nap cirógatását,

a természet szépségét!

vadvirág