2010 november 28. | Szerző: kisiren
Csalafinta sütemény
Mézes sütemény receptjeit olvasgatom, nem mintha nem volna nekem is egy jó pár már begyűjtve, de ez az a sütemény, amelyik oly sokszor okozott meglepetést, ezért mindig alapos gonddal készülök a sütéséhez.
Egy-egy recept alapján egyszer isteni a mű, máskor bizony nem úgy sikeredik, ahogyan szeretném, pedig mindent úgy csinálok, mint máskor, mégis tartogat számomra meglepetést.
Pedig e szürke napokon szeretem e süteményt sütni, mert finom, fűszeres illata napokig kellemesen terjeng a lakásban, sőt ahol tárolom, ott addig, amíg el nem fogy.
Míg a többi süteményt csip-csup összecsapom, változtatok a recepten,addig ennek sütésére nagyon készülök, mert egyszer igencsak megtréfált.
Jó pár éve már, egy augusztusi nyári napon nekiláttunk esküvői süteményeket sütni.Persze a repertoárban szerepelt mézes is.Bevált, régi recept szerint állítottam össze a tésztát, majd kisütöttük.Mikor megsült szép is volt, kellemes illatot árasztott, de mikor kihűlt, nagyon kemény lett, olyan fogtörő. -Mi lesz ebből?-tépelődtem, majd gondoltam, ha jól becsomagolom, majd csak megpuhul.Ez hétfőn volt.Kedden kőkemény a sütemény, szerdán még keményebb, csütörtökön még inkább.Mi legyen a sorsa? Hiszen több tepsivel sütöttünk belőle.Fogtam a ruhaspriccelőt, teletöltöttem vízzel, és a süteményeket alaposan lelocsoltam ,ahogy a vasalni való ruhákat szoktam , majd ismét lezártam.
Aztán az esküvőn nagyon kellemes meglepetés ért. A legkapósabb ez a süti lett, ez fogyott el a leghamarabb, mert addigra nagyon finom , kellemes lett a tésztája
Azóta minden mézes sütésekor előjön e történet, jót nevetek raja, de biztonságból a recepteket újra meg újra átolvasom, összehasonlítom, mert bizony szinte mindegyikben van egy kis eltérés, ami elég ahhoz, hogy meglepetést okozzon.
vadvirág
Tél szele hóval, faggyal jő…
2010 november 28. | Szerző: kisiren
Cinkék, cinegék, feketerigók,
megosztom veletek e fél cipót,
megosztom az én olyan-amilyen
éneken-szerzett kenyerem.
Csettegess, rigóm, járd a kerteket,
jöjjetek, csókák, varjak, verebek:
vendégül látok minden itt maradt,
velünk telelő madarat.
Terítve már patyolat abroszom,
kenyeremet elétek morzsolom.
Nem várok érte, nem kell félnetek,
ordas télben ujjongó éneket.
Kányádi Sándor
vadvirág
2010 november 27. | Szerző: kisiren
“Bármilyen félelmet legyőzhetsz,
ha ezt az elmédben elhatározod.
Emlékezz arra
hogy a félelem sehol máshol nem létezik,
csak az agyban.”
/Dale Carnegie/
2010 november 27. | Szerző: kisiren
A legszebb nap? – Ma.
A legnagyobb akadály? – A félelem.
A legkönnyebb? – Tévedni.
Minden rossz gyökere? – Az egoizmus, az önzés.
A legszebb szórakozás? – A munka.
A legveszedelmesebb vereség? – A bátorság hiánya.
A legjobb tanítók? – A gyermekek.
A legszükségesebb szükségszerűség? – Önmagamat ajándékozni.
Mi boldogít legteljesebben? – A másik embernek hasznára lenni.
A legveszedelmesebb hiba? – A rossz kedélyállapot.
A legközönségesebb érzés? – A bosszú és gyűlölet.
A legszebb ajándék? – A megértés, az együttérzés.
A nélkülözhetetlen? – Az otthon, a valahova tartozás.
A jóleső érzés? – A belső béke.
A legjobb megoldás? – Az optimizmus.
A legnagyobb megelégedettség? – Az elvégzett kötelesség.
A legnagyobb erő a világban? – A hit.
A legfontosabb emberek? – A szülők.
A legszebb a világon? – A SZERETET.
Teréz anya kérdései-válaszai
2010 november 27. | Szerző: kisiren
Szép könyvemet lassan becsuktam.
Hullatja tarka tollait a táj.
Weöres Sándor
Ilyen az élet
2010 november 27. | Szerző: kisiren
“Valaki elment. Cserjés sűrűjében
nem jár zörögve csorbult lomb alatt.
Sóhaj szakad fel, útrakél az éjben,
s egy borzas bagoly csőrén fennakad.”
Így hát reggelre szedte a batyuját, útnak indult.Pedig, de sok szép nappal örvendeztetett meg bennünket! Csodás színeit még sokáig magunkban hordjuk.Ügyes festő volt. A leghíresebb piktor sem ér fel vele.További jó utat, Őszanyó!
vadvirág
Ilyen az élet
2010 november 26. | Szerző: kisiren
A “takarító” brigád
Napközben többnyire csendben végzik dolgukat, takarítanak. Olyankor egész közel merészkednek az emberekhez, különösen , ha finom falat van kilátásban.
Most azonban már esteledik ahogy a sorompónál várva figyelem őket.Novemberben rövidek a nappalok, így ők is hamar pihenni térnek. Csapatostól jönnek, nagy károgással közelítik meg a nyárfákat. Ilyenkor mesélik egymásnak az aznapi élményeiket. Aztán nagyokat köröznek a nyárfák körül, szemügyre veszik megszokott otthonukat, nem foglalta-e el más betolakodó a helyüket, majd leszállnak, lehetőleg egy-egy ághegyére.Érdekes látvány, ahogy a kis ágacskák hegyében ülnek halomban, ez a sok fekete madár.
Van ám veszekedés, kergetőzés is ilyenkor náluk, mondja is az öreg varjúanyóka varjúapónak :- Nézd a fiatalokat! Nem bírnak az erejükkel.-Aztán csak lenyugszanak, találnak maguknak megfelelő tanyát a fán.
A nyárfák már levetkőztek, aludni tértek. Csupasz ágaikat az ég felé tartják, mintha könyörögnének egy békés, nyugodt, szép álomért.Furcsák ilyenkor, levetve a szép, őszi ruhájukat. Persze kapnak majd helyette szebbet, újabbat, ha majd tavasszal felébrednek. De az még odébb van egy kicsit…
vadvirág
Tűnődés az élet apró dolgairól
2010 november 23. | Szerző: kisiren
Mennyi “új” ötlet, mennyi hirtelen elhatározás.Volt már ilyen egy párszor, aztán mi lett belőle?Még nagyobb káosz.De hova ez a sietség, kapkodás? Eddig nem sürgetett az idő?
Ha eddig is tette volna mindenki a dolgát becsületesen, nem itt tartanánk! Felesleges állandóan nagy emberek mondására hivatkozni, hiszen látnunk kell, az idő tovaszállt. A régmúltat visszahozni nem lehet, de azok a mondások nem/részben érvényesek ma már, mert lett egy óriási változás, ami befolyásolta mindannyiunk életét.
Mennyi divatos új szó, amit ha lefordítunk magyarra, rájövünk, hogy az okos, művelt, hivatását szerető pedagógus már réges -régen alkalmazta azt.Nincs új a nap alatt-mondhatnánk.Mint ahogyan azt is tudták elődeink, hogy “Ép testben, ép lélek”, és aszerint neveltek.
A nevelés fő területei között arányos volt az elosztás, sok-sok mindent figyelembe véve,így a tantárgyak összhangja harmonikusan illeszkedett egymáshoz.Mert minden nevelési terület egyformán fontos! Aki ezt nem látja, és úgy dönt fontos kérdésekben, bizony újabb bajok előidézője lesz. Hány , meg hány példa van rá.
Sokszor tűnődöm.Hogy volt az, hogy Comenius tanított a kicsiktől kezdve, rajzos , játékos ábécét készített, könyveket, tankönyveket írt, kutatott állandóan, és mindezt sikerrel. Miért? Mert valamit nagyon-nagyon jól csinált, ami ma is követendő példa.A vállalt feladatokat teljes odaadással végezte.Alázattal, hivatásszeretettel.Nem volt kapzsi, telhetetlen ember. Más értékrend volt fontos a számára.Eltanulhatnánk mi is tőle mindezt.
vadvirág
Ilyen az élet
2010 november 22. | Szerző: kisiren
csipketea kortyolgatása és finom sütőtök csipegetése közben arra gondolok,
de jó is azoknak,
akik e szürke,
ködös,
pityergő,
novemberi őszutón észre vesznek egy icike-picike fénysugarat,
apró mécses pislákoló fényeként,
amit csak lelki szemekkel lehet látni,
mely beragyogja a lélek keskeny ösvényeit,
majd nyomában béke,
nyugalom árad szét.
vadvirág
Tűnődés az élet apró dolgairól
2010 november 29. | Szerző: kisiren
Szép volt!
Ahogy a rövid pályás úszók kitettek magukért és dicsőséget szereztek maguknak, nekünk, mindenkinek. Csak gratulálni lehet a teljesítményükhöz. Igazi sportolók, akik hittel, szívvel teljesítettek. Remek emberkék.
Vagy ahogy E.Zs. nyert Amerikában. Micsoda kitartás, hit kellett ahhoz, hogy győzni tudjon, kitartson.És megmaradjon utána is embernek.
Láttam egyszer egy remek filmet. A női főszereplője Aishwarya Rait volt.Lélegzetelállítóan szép! Hol vannak hozzá azok, akikről azt mondják, hogy a legszebb nők! Eredeti szépségét a természettől kapta, nincs rajta semmi szabás, varrás, foltozás. Ritka tünemény.
Ritkán nézek tévét, de ez kihagyhatatlan. Jó elidőzni nagy színészek jeleneteinél, mert ők tényleg nagyok voltak .Játékukkal ma is elvarázsolják a nézőket. Csak az a kár, hogy lassan egyre többen elszegődnek közülük egy másik színpadra játszani.Hiányuk pótolhatatlan.
Várakozás.Mennyi mindenre kell várakoznunk életünk során! Jóra, rosszra.Van amikor türelemmel, van, hogy türelmetlenül tesszük. Attól függ, mire várakozunk.
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X