A lánglelkű költő
2010 szeptember 15. | Szerző: kisiren |
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,…
Ki ne ismerné Petőfi Sándor gyönyörű versének sorait? Hányszor jut eszünkbe az ősz kezdetén, és ismételgetjük magunkban, mert megunhatatlan, mint oly sok költeménye.
Ilyenkor felidéződnek bennünk életének talán legszebb napjai:1846. szeptember 8., megismerkedésük , majd 1848. szeptember 8., házasságkötésük napja, szeptember 9-től pedig a mézes hetek boldog koltói időszaka, és az akkor született versei.
Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.
Dél s est között van az idő, nyujtózom
A pamlagon végig kényelmesen…
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
Petőfi Sándor
1847. szeptember
vadvirág
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: