Ilyen az élet

2010 augusztus 30. | Szerző: kisiren |

 

Az iskola  felkészít, előkészít az életre. Aztán érett felnőttként megvalósítjuk álmainkat, elképzeléseinket, hasznosíthatjuk a tanultakat. Közben persze folytonosan fejlesztjük tudásunkat, tovább képezzük magunkat. Aztán jönnek talán  a legsikeresebb szakmai évek, amikor beérett a tanulás gyümölcse. Most már otthonosan mozgunk egy adott témában, de a kíváncsiság még mindig hajt bennünket, hogy még több ismeretünk legyen a dolgokról, összefüggésekről.

Aztán az életkor meghosszabbodásával sok lesz az olyan nyugdíjas, aki még tettre kész, kész beülni akár az iskolapadba is, ahol olyat tanulhat, ami neki már nem kényszer, valóban érdekli. Mert éppen jól jönnek a jogi útmutatók öröklésről, elajándékozásról,eltartásról, vagy többet tudhat meg egy-egy művészeti ágról, vagy általában a művészetről, vagy éppen pénzügyi tanácsot kap tőzsdézéshez, egyéb kisbefektetéshez. Vagy megismeri a karitatív tevékenységeket, amibe bekapcsolódhat,többet megtudhat környezetvédelemről. A lényeg az, hogy olyan ismereteket szerezzen, amely a mindennapokban segítségére lehet, hiszen őt már nem az érdekli, amit a fiatal hallgatóknak tanítanak. Mert szükséges valóban egy élten át tanulni, de az egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, mit!Hogy idős korban is teljes életet éljenek, jókedvűen az emberek, nagy szükség volna átgondolt, okosan megszervezett képzésekre, mint oly sokfelé a világban.