Ilyen az élet
2010 július 17. | Szerző: kisiren
Melegünk van,
…melegünk van!- hallatszik könyörgő sírásuk hangja a kis fiókáknak, de sajnos nem jön segítség számukra, ahogy repdesnek, vergődnek a fészekben ebben a pokoli hőségben, mert amikor Robi papa megmélyítette azt, csak jót akart, okulva az előzőek esetéből, nem gondolta ő sem , hogy jön majd a didergős, esős idő után még afrikai forróság is.
Most aztán főnek a kicsik odabenn.Négyen vannak, már ezt jól látom, kettő egészen elhúzott, szinte duplája a két kisebbnek.Ez a két nagy félő, hogy hamarosan kipottyan, mert egyre jobban mászik, kúszik kifelé, de akkor nekik jaj, végük lesz!
Néha már úgy tűnik, hogy nem is élnek olyan mozdulatlanul fekszik fejük a fészek szélére támasztva.
Rebi mama egyre kevesebbet jön haza, sokszor élelem nélkül, pedig örökké kérik a falatokat, örökké éhes a szájuk, de csak Robi igyekszik betömni azt.Ő virradattól sötétedésig jön,megy, hozza a fontos táplálékot számukra, szinte nincs egy perc nyugta sem. Ezért aztán a nagy munka, no meg a nagy hőség miatt jól lefogyott, szegény már nagyon rossz bőrben van. De a kötelességtudat hajtja, nem pihenhet.
Bezzeg Rebi kíméli magát! Ha megjön, megáll a korláton, megnézi, hallgatja jajgatásukat, de már fel sem repül hozzájuk. Vagy végignézi, ahogy papa eteti őket, majd együtt tovaszállnak.
Ahogy itt csipegetem a palacsintát, amibe nyári almát dinszteltem fahéjjal megszórva, majd jó hideg fagyit tettem mellé, együtt fenséges az ízük,sisegő-sásogó sírásukat hallva, úgy adnék nekik is egy kis hideg fagyit nyalni, de nem lehet.
Közben újra megjött Robi a zsákmánnyal, elcsendesítette őket, Rebi pedig most is a korlátról figyeli mindezt.
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 július 16. | Szerző: kisiren
A nyári hőségben
…jó megpihenni a fák nyújtotta árnyékban. Olyan érzése van a hűvösben, mintha a lombok átkarolnák, legyeznék sok-sok ágaikkal, leveleikkel.
Nem messze, a hegyoldalban kicsi , fehér, meszelt falú kápolna áll, hirdetve egyszerű, nemes szépségét. Sokféle templomot megcsodált már, de lelket-szívet gyönyörködtetőnek az ilyen hegyi kápolnákat tartja.Mindig elidőzik bennük, mellettük megállva. Gyönyörködik, megfigyelve a legapróbb kis részleteket, majd ismét az egészet.
A kápolna előtt, a réten ezernyi virág tündököl, ontja édes illatát.Így együtt, de külön-külön is festői a táj.A mestere nagyon szépet alkotott.A hószínű kápolna fölött tengerkék égen fehér, habos felhők játszadozva suhannak, mintha mosolyogva integetnének az alattuk lévő földre.
Valahonnan bimmbamm hangja száll, esti imára hívja a hívőket.Csengő, érces hangját visszaverik az erdők.Olyan, mintha a Kárpátok bérceitől az Alpok csúcsáig visszhangzana e gyönyörű dallam, békét, nyugalmat hintve szét a tájon.
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 július 15. | Szerző: kisiren
Aludtál-e már nádtető alatt,
láttad -e ott, hogy kel fel a nap?
Hallgattad-e a szélben hogy zsong a nád,
ha megérinti a virradat?
Raktál-e tüzet tavalyi nádból?
Füstje simogatta arcodat,
ha felkel a hold, és lidércfény
táncol a tündöklő ég alatt.
Fekete István
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 július 15. | Szerző: kisiren
moccanatlan a nyír s a nyár?
Még a fűszál is tiszteleg,
mikor a szarvas inni megy
megáll akkor a patak is
egy pillanatig áll a víz:
s ő lépked, ringatja magát,
agancsa égő, ékes ág.
Kányádi Sándor
“Mert nékem az árnyas erdő vidám kedvet ád,...”
Jó volna most felpattanni egy robogóra, árnyas, kanyargós hegyi utakon kapaszkodni fölfelé, beszippantva a gomba és avar illatát, majd egy-egy forrásnál friss vizet inni,kék csigát, gőtét megbámulni, csobogó patakpartján hűsölve várni, hogy jöjjenek a vadak inni, mezei virágban gyönyörködni,édeskés illatukat mélyen beszívni ,vadvirágból színes csokrot kötni, majd kanyarogva tovasuhanni, a hőséget nem érezni…volna, volna jó.
“Árnyas erdő rejtekébe jöjj, ó jöjj ide.”
vadvirág
Csodálatos világ…
2010 július 13. | Szerző: kisiren
A rózsafa árnyékában
…is nagy a hőség. Lihegnek, pihegnek a kikelt fiókák. Már egyre többet hagyják őket egyedül a rigószülők, mert az eleség beszerzése hosszabb időt vesz igénybe.
Reggel csetepatéra lettem figyelmes. Rigómami a reggeli beszerző körútján volt, rigópapi éppen etetett, amikor megjelent egy csinos, bájos , fiatal hölgy a korláton, és nézett fölfelé, a fészek felé. Nem örült ennek a látogatónak Robi , bár valószínű, hogy egyik felnőtt gyermekük volt az előző fészekaljból csak hazalátogatott, mérgesen lerepült hozzá, és igencsak erőteljesen tudtára adta, hogy neki itt nincs semmi keresnivalója.Sikerült elzavarnia először a szemközti fenyőre, majd átszálltak a tujára, ott rikácsolt tovább Robi papi.
Ahogy most kinézek, éppen Rebeka eteti őket, dehogy valójában hányan vannak, most nem sikerült meglesni.Egy kis csőrike igen tátog friss levegő után, látszik, hogy nehezen viseli a hőséget, még kettőt etet, dehogy van-e több is, nem látni. Rigómami csak a fészek szélén egyensúlyoz, már nem fér közéjük, no meg melegíteni sem akarja őket tollruhájában.
Hiába! nehezen viseli el ezt a hőséget minden élőlény…
vadvirág
A szép szavak szerelmese:
2010 július 11. | Szerző: kisiren
És a csend jő.
Alszik a homályos éjbe
künn a csengő.
A díván elbújik félve.
Szundít a karosszék.
Álmos a poros kép.
Alszanak a csengetyűk.
Alszanak már mindenütt.
A játékok, a karikahajtók,
a szegény tükör is hallgatag lóg.
Ó, néma csengetyűk.
Az óránk is félve üt.
Alszik a cicánk s a vén szelindek,
föl ne keltsük – csitt – e sok-sok alvót.
Alszanak a régi réz-kilincsek
s alszanak a fáradt, barna ajtók.
Kosztolányi Dezső
vadvirág
Ilyen az élet
2010 július 11. | Szerző: kisiren
Fekete István
vadvirág
Ilyen az élet
2010 július 2. | Szerző: kisiren
A világban, mondod, nincsen igazság.
És a Te világodat érted alatta. A Te külön világodat, ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. A nyakkendős, nyúlszőrkalapos, szénhiánnyal küzdő, műhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak, Te és a többi emberek, és így egyedül Ti vagytok a felelősek azért ami benne történik.
Wass Albert
vadvirág
Ilyen az élet
2010 július 1. | Szerző: kisiren
Ah…
Diák marad az ember, amig él.
Leczkéjét a sirig tanulja,
Nehezebbet folyvást a réginél.
Reviczky Gyula
vadvirág
Ilyen az élet
2010 július 19. | Szerző: kisiren
Tegnap
…még vékony, éles hangos sisegtek, sásogtak tele torokból, ma pedig már mutál a hangjuk, ahogy kiabálnak, alig ismerem meg!
-Jövök már, jövök- válaszol nekik most éppen Rebi mama, aztán finom falatokkal némítja el a hangoskodó kis csapatot, közben megdorgálja őket, rendre utasít, vagyis nevel.
Rövid ideig csendesebbek, de mire Rebeka tovaszáll, mér újra felhangzik a nótájuk:- Kérünk még, kérünk még!- mondják, de ez már igazi rigóhang.
Hiába. Gyorsan nőnek, az idő is sürgeti a második fészekalj cseperedését.
-Ficseri, csicseri!- hallom minden nap a fecskebarátaimtól is a boldog, kacarászó beköszönést. Már javában gyakorolják a kicsikkel a repülés tudományát, amit a konyhaablaknál be is mutatnak. Egyre ügyesebben szelik a levegőt, nagyobb és nagyobb köröket leírva ,a szemem előtt ügyesednek.
Mert örök igazság, hogy amit gyakorlunk, az jobban megy idővel, amit nem, az pedig elsorvad.Valahogy erre gondolhatnak azok is, akik a napi testnevelés óra fontossága mellett kardoskodnak, hiszen “Ép testben, ép lélek”- tartja a bölcs mondás.
Igen ám, de akkor mi lesz a többi tantárggyal, hiszen az olvasás is csak döcög, a megértésről nem is beszélve, hát még a matematika, amelyik tantárgy a legtöbb gyerek rémálma ?!
Talán nem is az alsó tagozatban kellene ezt forszírozni, hiszen ott a kisgyerek még szeret mozogni, ki is használ minden lehetőséget, hiszen ebben a korban egységesen napközisek, délután is állandóan mozognak szabadidejükben, hanem a későbbiekben, amikor kezdenek kamaszodni, és a mozgás kezd háttérbe szorulni.No itt kezdődnek a gondok. És hát valljuk be őszintén, a számítógép, tv.., nagy csáberő.Erre a forradalomra nem voltunk/ vagyunk felkészülve.
Mindenekelőtt INGYENES tömegsport, mozgásszeretet kifejlesztése, sportágak népszerűsítése-ez volna a legfontosabb.
Sétálok, nézegetem az épületeket. Egyik iskola tetőjének stablondeszkái igencsak kopottak, festékért kiáltanak. De hiszen ez szakmunkásképző, ahol festőket is tanítanak!Nem jut eszébe itt senkinek, hogy van szakmai nap, amikor gyakorolják a tanulók a leendő szakmájukat, e gyakorlaton lefesthetnék ezt is?! No meg a kerítést is, meg amit kell! Csak festék, létra és ÉSZ kellene hozzá, hogy valakinek mindez eszébe jusson.A többi szakmát is lehetne persze ugyanígy gyakoroltatni, egy csomó kiadást megspórolva.Ehhez diploma kell? Vagy egyszerűbb várni másokra, meg a sült galambra.Néha nem ártana felidézni elődeink tanításait:
“Hass, alkoss, gyarapíts,
s a haza fényre derül.”
Add Uram, minél előbb!
Most azonban nagy baj történt! Míg itt pötyörészek, valaki kopogtatja az üveget. Hát Rebi az, teleszájjal. Eszeveszetten csapkod, repdes össze-vissza. Abbahagyom a pötyögést, kinézek, és látom, hogy a baj megismétlődött: Egy szőrös kis fióka kipottyant a fészekből. Segítek, megfogom, s míg próbálom visszacsempészni, apja, anyja megvadulva repdesnek, neki a szememnek. Félelmetesek, mindenre elszánt harcosok! De hopp, már ismét kiugrott most az ágra, apja, anyja körbeveszi. Most már nem avatkozom be, lesz ami lesz. Azt hiszem ismét korábban fognak kirepülni a fészekből, mint kellene.
Csak ne rakta volna Robi ilyen magasra ezt a fészket!
Sajnos kipotyogtak a fiókák, már remény sincs hozzá, hogy visszajöjjenek. Hallom a szülők aggódó hívását.Félek, hogy nagyon korai volt a szárnypróbálgatás, de a nagy meleg már nagyon zavarta őket is.
-Járjatok szerencsével, kisrigók!
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X