“Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.” / /Ady Endre

2010 május 2. | Szerző: kisiren

 

 Emlékezem, emlékezem…

Még meg sem köszöntem, hogy élek,
Még meg sem köszöntem,
Hogy vigyáztál reám.
Még meg sem köszöntem
Azt, hogy van hitem, Hazám,
Most mindezt köszönöm neked: ANYÁM!

 

               

 

 

A csendes éjben anyámra gondolok,
Szívemben most az ő szíve dobog.
Szegény özvegy volt, sokat szenvedett,
Nem volt egyebe, csak a szeretet.
Szájától vont meg minden falatot,
És ha mi ettünk, ő is jóllakott.

Anyám elment, nem érte meg szegény,
Hogy a világ forduljon tengelyén,
Pedig, hogy várta, várta mivelünk…,
Hogy nekünk is virradjon ünnepünk.
Ó, most ha élne,
Vehetnék már neki
Ruhát, cipőt,
S nem kéne küzdeni.

Várnai Zseni

 

Anyámnak fáj a feje —
anyámnak fáj a semmi,
Anyám fekete rózsa
nem tud kiszínesedni.
Egy éjjel földre roskad,
megtört lesz majd, kicsi —
Bejön egy madár érte
s csőrében elviszi.

Csoóri Sándor

vadvirág 

2010., Ígéret hava, első vasárnapja, Anyák napja                                                                                                   

Tavaszi szél vizet áraszt…

2010 május 1. | Szerző: kisiren

 MÁJUS

Pünkösd hava- Tavaszutó-Ígéret hava

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

/Radnóti Miklós /

Kékell a Küküllő,
talán a nevét is
kékellő színéről
kapta ez a szép víz.
Kikeleti kék ég,
nyárelői árnyak
összeszoktak szépen,
és nevévé váltak.
Vagy az örök fűzfák
lombja közt üdülő
legelső rigónak
füttye a Küküllő.
Kékellő Küküllő,
kökényszemű tündér.
Szívemhez, nyelvemhez
hozzáédesültél.
Járhatok akárhol,
mindenhol folyóparton
a te nyárelői
susogásod hallom.

/Kányádi Sándor /

Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.

/Kányádi Sándor/

Milyen kellemes                                                                                                  

…, ha napsugarak simogatása és a madarak vidám fuvolázása ébreszt bennünket ezen a május elsején.Jó ilyenkor kimenni a harmatos kertbe, ahol az este lehajtott fejjel, összecsukódva köszöntek el a virágok, most pedig a napsugár keltegetésére gyöngyharmatos virágfejecskéjüket feltartják, kelyhüket széttárják, szinte hívogatva kedves vendégeiket, a méhecskéket.

Ébred a kert is. Egyre hangosabb lesz, egyre több látogató keresi fel. Micsoda orgonaillat árad mindenütt! Nap, mint nap megcsodálom a változást, és nem tudok betelni vele: a természet békéje, nyugalma felülmúlhatatlan…

vadvirág

2010. Ígéret hava,1. napja