Tavaszi szél vizet áraszt…

 MÁJUS

Pünkösd hava- Tavaszutó-Ígéret hava



Szirom borzong a fán, lehull;

fehérlő illatokkal alkonyul.

A hegyről hűvös éj csorog,

lépkednek benne lombos fasorok.

Megbú a fázós kis meleg,

vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

/Radnóti Miklós /



Kékell a Küküllő,

talán a nevét is

kékellő színéről

kapta ez a szép víz.

Kikeleti kék ég,

nyárelői árnyak

összeszoktak szépen,

és nevévé váltak.

Vagy az örök fűzfák

lombja közt üdülő

legelső rigónak

füttye a Küküllő.

Kékellő Küküllő,

kökényszemű tündér.

Szívemhez, nyelvemhez

hozzáédesültél.

Járhatok akárhol,

mindenhol folyóparton

a te nyárelői

susogásod hallom.

/Kányádi Sándor /

Almavirággal

futkos a szellő,

akár egy kócos

semmirekellő.

Kócosnak kócos,

de nem mihaszna,

okot nem ád ő

soha panaszra.

Füttyöget olykor,

mintha ő volna

a kertek kedves

sárgarigója.

Meghintáztatja

ágon a fészket,

leszáll a földre:

fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,

s ha dolga nincsen,

elüldögél egy

kék nefelejcsen.

/Kányádi Sándor/

Milyen kellemes                                                                                                  

…, ha napsugarak simogatása és a madarak vidám fuvolázása ébreszt bennünket ezen a május elsején.Jó ilyenkor kimenni a harmatos kertbe, ahol az este lehajtott fejjel, összecsukódva köszöntek el a virágok, most pedig a napsugár keltegetésére gyöngyharmatos virágfejecskéjüket feltartják, kelyhüket széttárják, szinte hívogatva kedves vendégeiket, a méhecskéket.

Ébred a kert is. Egyre hangosabb lesz, egyre több látogató keresi fel. Micsoda orgonaillat árad mindenütt! Nap, mint nap megcsodálom a változást, és nem tudok betelni vele: a természet békéje, nyugalma felülmúlhatatlan…

vadvirág

2010. Ígéret hava,1. napja

Címkék:
Tovább a blogra »