Tavaszi szél vizet áraszt…

2010 április 2. | Szerző:

 

 

                          virag-0391

 

 

Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?
Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik
e furcsa szellem titkos búhelye?
Csodálhatnám a napot és a holdat
s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen;
de mért szállnék a messzi csillagokra,
hiszen csoda az én kis életem.

Várnai Zseni


Nagypéntek reggelén…

Óvatosan, szinte lábujjhegyen végigosont a lakáson, majd megállt mellette. Nem akarta hirtelen felkelteni, csak apró mozdulatokkal cirógatta. Lassan kinyitotta a szemét.-Jó reggelt!- köszönt rá kedvesen. Örült a melengető napfénynek,érezte a most főtt kávé finom illatát,majd kipattant az ágyból.

Az ablakon kinézve ámulva látta, hogy az orgonabokrokon mennyit nőttek a már jól látható virágok, levelek. Összebújnak , szinte eltakarják a kertet, de egyre biztonságosabb búvóhely a madaraknak is, melyek éppen reggeli koncertjüket tartják, bemelegítve hangjukat.Kinyitja az ablakot. Kintről friss , illatos levegő áramlik be.Sárgafejű árvácskák ,lila ruhás , kedves ibolykák köszöntik, szirmaikkal integetve feléje, majd feltűnnek a barackfák csodaszép rózsaszín virágszoknyácskái.Egy pár már teljesen szétnyitotta szirmát, a többi még bimbóba csukva várakozik.A korai cseresznye bimbói is sokat erősödtek, egy-két nap múlva azok is bontogatják majd fehér szoknyáikat.

Valahogy ez a legkedvesebb időszak számára: a baracknyílás és a cseresznyevirágzás. Talán, mert ezek az elsők, a legbátrabbak, ezek szépsége varázsolja el leginkább.Szép, szép a többi fa virágzása is,de az első kettőé valami különleges.

A nagypéntek reggelét ezek az élmények még ünnepibbé varázsolják.

———————————————————–

A kávé mellett eltűnődik. Hajdani húsvétok jutnak az eszébe.Szépek voltak azok az ünnepek, melyek a lelkeket megtöltötték melegséggel.

Majd évekkel később, az ilyenkor ezerszámra kelő csibék, kacsák látványa nyűgözte le.A tavaszt jelző zöld ruhába öltözött füzek sora a vizek két oldalán, ahogy az öreg fűz ilyenkorra már benépesült, minden odúszobáját kiadva, ahová sokféle madárpár költözött, koronájában fészkelve a méltóságteljes gólyapárral, no meg a tavon milliószám brekegő békák zengő énekétől, a virágok illatától, a kiserdő zsongásától a tavasz , az ünnep jut eszébe…

vadvirág

2010. Szent György hava, második napja

Tavaszi szél vizet áraszt…

2010 április 1. | Szerző:

 

                

                            virag-0433

 ÁPRILIS

Szent
György hava-Szelek hava-Tavasz hava

Április, ó,
Április,


Minden csínyre friss!


Faun-bokáju, vad suhanc,


Újra itt suhansz!

Tóth Árpád

ÁPRILIS

Egy szellő felsikolt,
apró üvegre lép

s
féllábon elszalad.

Ó
április, ó április,

a
nap se süt, nem bomlanak


a folyton nedvesorru kis rügyek se még

a füttyös ég alatt.

Radnóti
Miklós

1939. március 12.

Tavasz

Árad a Küküllő,
elönti a berket;
maguk alá húzzák
lábukat a kertek.

Kicsap a medréből
(nem is tud a gátról),
réten méri mélyét
botjával a pásztor.

Pipéiket féltőn
gágogják a ludak;
a parti füzek most
a közepén úsznak.

Bömböl a Küküllő.
Széle-hossza egy lett.
Fut a nyúl előle,
inal dombnak, hegynek

Hinnéd-e, hogy volna,
ki rámerészkedne?
S fél szárnyával bátran
beleszánt a fecske.

Kányádi Sándor


vadvirág

Címkék:

Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!