Tavaszi szél vizet áraszt…

2010 április 30. | Szerző: kisiren |

 

Kedves hangulata

…van ennek a kis falunak, ahol a villanyoszlopok , kémények tetejében mindenünnen gólyafészkek és azok lakói köszöntenek bennünket, arra járókat.

Látszik, hogy az itt lakók szeretik, becsülik, védik a madarakat, hiszen segítik a fészekrakást kihelyezett rámákkal,amire könnyebb megépíteni gólyalakásukat, nem verik le azokat.

Milyen jó volna, ha mindenki így gondolkozna, ez volna a természetes, hogy a kertek, gyümölcsösök, szőlők között is ott volnának a madáretetők, fészkelők, segítve, otthont adva e kedves élőtársainknak!

Eszembe jut a hatalmas , jó öreg fűzfa, melyen a madarak sokféle népe élt egyetértésben, néha veszekedésben. A  tetején lakott a gólyapár, mely méltóságával, termetével szinte uralkodott a többi állatrokona fölött. Persze csak jelképesen, hiszen nagyon is békességben éltek a többiekkel.

Reggelenként és esténként micsoda bábeli zűrzavartól volt hangos a környékük, mert a reggeli takarítás közben beszélték meg a teendőiket, este pedig egymás élménybeszámolóját hallgatták a napi eseményekről.De jó lehet nekik egy ilyen odúkban gazdag, öreg fán lakni!

Ezért ne vágjunk ki értelmetlenül fákat, vagy, ha muszáj, ültessünk helyette!

vadvirág