Ilyen az élet
2010 április 21. | Szerző: kisiren |
Mosolygó, fáradt kívánság Jó volna ilyen édes-álmoson ráfeküdni egy habszínű felhőre, amíg az égen lopva átoson. Leejtett kézzel, becsukott szemekkel aludni rajta, lengve ringatózni acélkék este, bíborfényű reggel. Felejtve lenne minden lomha kín, álmot súgna illatosan ágyam: vattás-pihés hab, lengő grenadin. És az Isten sem nézne rám haraggal, csak mosolyogva suttogná a szélben: Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal. Dsida Jenő ![]() |
vadvirág
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: