Tavaszi szél vizet áraszt…

 

 

 MÁRCIUS szántóvető

Kikelet hava- Tavaszelő– Fák hava

Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).

Tavaszelő



      Zajlik a Küküllő,

      vonszolódva lépdel,

      hátán a sok súlyos

      dirib-darab jéggel.



      Egyik-másik tábla

      tutajnak beillő;

      emeli, billenti,

      viszi a Küküllő.



      Viszi s ha megunja,

      kiveti a partra,

      hogy a nap egy kicsit

      vékonyítson rajta.



      Vállra veszi újra,

      s kéri, invitálja,

      hogy a nap is üljön

      föl a tutajára.



      Haszna is van ám az

      együtt-utazásnak:

      elolvad a jég, s a

      füzek kibarkáznak.

Kányádi Sándor



Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,

vidám, kamaszfiús

szellőkkel jár a fák alatt

s zajong a március.

A fázós rügy nem bújt ki még,

hálót se sző a pók,

de futnak már a kiscsibék,

sárgás aranygolyók.

Radnóti Miklós



Itt van hát az idő! Egy kis szél borzong az erdőn, és a tölgyek vörös levelei remegve suhognak. Valahol egy fácánkakas békétlenkedik, és a rigók is fuvolázgatnak, mint ezt már annyian és olyan szépen megírták… Tegnap vasárnap volt. Szép, tavaszi vasárnap, amikor a méhek gordonkásabb hangjukat veszik elő, és a faluk harangjai átkiabálnak egymásnak ájtatos üzeneteket. Ballagtam az erdőszélen, és gyönyörködtem a kankalinok átlátszó sárgaságában, mely valószínű a zöldből és fehérből született, amikor felszállt előttem „a madár”. Lomhán, alacsonyan.



(Fekete István: Március)



Éled az erdő

Az erdőben nyoma sincs a nagy hónak.  Hirtelen történt a változás.Mintha egy jótündér végigjárta volna az erdőt,és halkan ébresztgetve,  keltegetve a fákat, bokrokat. Azok megérezték, hogy itt az ideje felkelni, elég volt a hosszú pihenésből, hiszen langyos tavaszi szél simogatja már ágaikat.

Egycsapásra hangos lett az erdő a ficánkoló, vidám madarak énekétől, csicsergésétől, és a megduzzadt erek, patakok morgásától, ahogy hömpölyög lefelé a hegyi patak.Az apró vízcseppek most kedvükre táncolhatnak, élvezik, ahogy forgatja, sodorja őket az ár. Olyan ez, mint egy nagy bál, ahol a patak zenéjére táncolnak, de még az egy helyben álló fák, bokrok is mosolyogva hajladoznak, élvezve a tavasz ragyogást.A mogyorók, füzek, rekettyék kezdenek színes tavaszi ruhába öltözni,hajukban  barkáikat bontogatják.

vadvirág

2010. Kikelet hava, második napja

Címkék:
Tovább a blogra »