Ilyen az élet

 Február

Február fagyot hegedül –

Magasan suhogva repül

a jégcsillámos tó felett,

hajtván hideg hófelleget.

Vacogva muzsikálja szét

utoljára a tél dühét.

Aztán gyöngyözve harsan ének,

búcsúzót zendítve a télnek.

/Kormos István /

 

 

 

 

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,

végül elolvad a hó;

csordul, utat váj.

Megvillan a nap. Megvillan az ég.

Megvillan a nap, hunyorint.

S íme fehér hangján

rábéget a nyáj odakint,

tollát rázza felé s cserren már a veréb.

/Radnóti Miklós /

 

 



A hó halott birodalmában, a hamvas erdőn rettegve álmodik az élet. Nincs hang, csak a szél jajgatása, nincs mozgás, csak a jeges ágak vergődése. A nap talán sose kel fel többé, hogy nagyfejű szitakötőket vegyen aranyos, meleg sugarára.

(Fekete István: Öreg naptár)

vadvirág

2010. , Jégbontó hava

Címkék:
Tovább a blogra »