2010 február 28. | Szerző: kisiren
Váci Mihály : Fecske
Fecske, fecske, könnyű fecske,
lebegsz, lobogsz az egekbe,
súlytalan pehely!
A vihar nem tud leverni
téged, kit egy leheletnyi
sóhaj felemel.
Itt a tavasz, lessük, várjuk
A csicsergő fecskét.
Móra Ferenc:Tavaszhívogató
“Itt a tavasz, lessük, várjuk
A csicsergő fecskét./Móra F./
Találóak az író szavai, hiszen egyre többször gondolunk hazatértükre. Elérkezett az idő, lassan útra kell kelniük.Nagy készülődésben, tanácskozásban vannak.Biológiai ösztönük súgja, hogy otthonuk, hazájuk visszavárja őket, itt az idő az indulásra.Tudják, hogy mindennek tervszerűen, pontosan kell történnie, mert itthon még fel kell újítaniuk fészküket, fel kell nevelniük fiókáikat, azoknak ki kell járniuk a fecskeiskolát, hogy mire ismét indulniuk kell, minden a legnagyobb rendben legyen.Okos, szorgalmas állatkák a mi barátaink.
Felkészülés
Hatalmas csapatokba verődve megbeszélik az útitervet, a pontos indulást, a fontosabb dolgokat. Erőt, energiát gyűjtenek, hogy a Szahara és a Földközi-tenger átrepülése ne legyen gond a számukra, ahogy Váci Mihály írta:
“Fecske, fecske, könnyű fecske,
lebegsz, lobogsz az egekbe,…”
Átvizsgálják testüket borító tollruhájukat, melynek nem csak a párválasztásban, rejtőzködésben, hőszigetelésben, hanem a repülésben is meghatározó szerepe van.
A szülőföld visszavár
A bátrabbak, merészebbek már elindultak. Ők a felderítők.Hamarosan azonban indul a többi kis hős is, megmutatva, milyen nagy csoda lakozik abban a pici madártestben! Bár a táplálék, az fennmaradás miatt messzire mennek, de tavasszal visszahívja őket szülőföldjük hívó szava, mely mindennél erősebb kapocs.
Mi pedig alig várjuk, hogy újra vidám, ficserékelő, csevegő hangjuktól legyen hangos a kert, nem feledkezve meg Benedek Elek szavairól sem:
“Fiam, ne bántsd a madarat!”
Tavaszi szél vizet áraszt…
2010 február 27. | Szerző: kisiren
A természet éledése…
“A természet éledése lassú és lágy, mint a simogató anyai kéz. Nem melegedik fel egyszerre, mert ez elpusztítana mindent, hiszen a fák magukban hordják még téli dermedést, az állatok magukon a téli bundát, melyet ha hirtelen melegedne fel az idő, nem vethetnek le és tehetnek molyzsákba, mint az emberek.”
Fekete István
vadvirág
“Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.” Ady Endre
2010 február 26. | Szerző: kisiren
“Van az emberi szívnek egy halk szavú és előkelő vendége néha, az Emlékezés.”
vadvirág
“Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.” / /Ady Endre
2010 február 25. | Szerző: kisiren
Csodálkozom…
Csodálkozom, csodálkozom, hogy élek!
Azt sem tudom, miből, meddig, hogyan?!
Akár a mag, amely egy sziklacsúcson
gyökeret ver s kövek közt megfogan.
Várnai Zseni
vadvirág
Ilyen az élet
2010 február 25. | Szerző: kisiren
Érted? Érted!
Mennyire más a két mondat értelmezése, ha a mondatfajtákat fegyelembe véve, helyes a hangsúlyozás, a mondatdallam.Milyen fontos mondatok ezek a tanítás-tanulás folyamatában.
Ez jutott eszembe, amikor az egyik hozzászólást olvastam, amiből kitűnik, hogy a matematika felvételi példák között volt ilyen is, és ez is nehézséget okozott a használt jel miatt: /3+ valamennyi/= 13
Ez egy egyszerű egyismeretlenes egyenlet, amelyet első osztályban megismernek a tanulók, és különösebb nehézség nélkül megoldják, hiszen hosszú gyakorlásuk során megtapasztalják, hogy a valamennyi helyett bármilyen jelet használhatunk /pl. alma, sün, hóvirág,bármelyik betű,geometriai alakzat,…/, az eredmény nem változik. Van aki pótlással , míg más elvétellel, vagy mindkettőt alkalmazva kapja meg az eredményt.
Ezért nem értem, hogy okozhat ez fejtörést egy hatodikos, vagy nyolcadikos diáknak? Te érted?A jelen esetben állítólag háromszög volt a jel.
A jeleknek is funkciója van. A tankönyvekben, feladatlapokban leggyakrabban a geometriai formák találhatóak, ezzel is alapozva a geom. ismereteket. De amikor a pedagógus a tél témakörben van, akkor az aktualitás is érvényesül minden tanórán, ezért használ hóember, hópehely, hóvirág, vagy bármi más jelet,applikációs képet, mert a koncentrálás lehetőségét nem hagyja ki munkája során. Hiszen az anyanyelvi, környezetism. órákon tanultakat belecsempészve a szöveges feladatokba, élvezetesebbé teszi a matem. tanulását. Ettől is érdekesebb, színesebb lesz a feladat a kisgyerek számára, bár a főhangsúly továbbra is a matematikán van.
/Mennyit lehetne erről fecsegni még, de most rohanok…/
vadvirág
Ilyen az élet
2010 február 24. | Szerző: kisiren
Oktatásunk
Érdekes cikket olvastam arról, hogy milyen feladatokat kellene megoldani az oktatás,nevelés helyzetének javítása érdekében.
Talán kicsit hamarabb is észre kellett volna venni, hogy az oktatás, mint minden más, ezer sebből vérzik, kapkodás, összevisszaság jellemzi.Ez kezdődött azzal, hogy az állam, mint pl. az egészségügyből is, szép lassan kivonult belőle , nem törődve a következményekkel.Egyesek ezt nagyon ügyesen meglovagolták, megalapozva jövőjüket, élnek, s virágoznak.Az állami iskolák pedig omladoznak.
Míg abban a bizonyos rendszerben tisztelte a tanárt szülő, diák egyaránt, élvezet volt tanítani, a gyerekek nagy része örömmel járt iskolába, addig ma külső és belső harcoktól hangos e terület is. Az iskolarendszert csak egészben lehet vizsgálni, megváltoztatni, mert az óvodától az egyetemig egységes egészet alkot. Kiemelni egyik elemét, és csak azon reformálni, a többi pedig marad a régi, nem tanácsos, mert újabb bajok forrásához vezet.
Talán érdemes volna újra kézbe venni , fellapozni Comenius tanításait is, aki nem véletlenül hangsúlyozta az alapok lerakásának fontosságát, mert tudta, hogy biztos alapokra lehet csak jól építkezni.Tankönyveit kb. 200 évig használták, de főbb elvei , irányvonalai máig utat mutatnak mind a pedagógus képzésben, mind a napi tanításokban.
Értő, gondolkodó emberekre lenne szüksége a társadalomnak.Ehhez pedig tudásra is szükség van. Az ilyen gyerekek neveléséhez kiváló, lelkes pedagógusokra van szükség / óvodától- egyetemig/, tehát ilyeneket kellene képezni , akik a hivatásukat, tanítványaikat szeretik, munkájukat örömmel végzik, és azt a társadalom megbecsüli./Szólhatnék itt a szakadékról az állami és egyéb iskolákról is, de nem teszem./
Iskolaválasztás
Most, amikor a leendő elsősöket lassan be kell íratni, a szülők is nagy gondban vannak. Mire figyeljenek, hogy később ne bánják döntésüket?
Mindenek előtt a legbiztosabb pontnak a tanítónak kell lennie.Érdemes ellátogatni a nyílt órákra. Ezek sokat elárulnak a nevelők személyiségéről. Pl. Milyen a gyerekekhez való viszonya, türelme, beszéde, felkészültsége, óravezetése,az alkalmazott módszerei, figyel-e mindenkire, bevon- e mindenkit a munkába, vagy csak a “sztár” gyerekeket, játékosan, érdekesen tanít/nevel,… ?
Milyen a tanterem, az iskola felszereltsége, tisztasága, hogyan viselkednek az ott tanuló diákok, milyen a többi nevelő felkészültsége, személyisége? Érdeklődjünk a választott tankönyvek iránt /bár meggyőződésem, hogy a jól felkészült pedagógus bármely tankönyvcsaládból sikeresen tud tanítani/, hogyan hasznosítják a délutáni szabadidőt, milyen választási lehetőségek vannak, milyen hagyományokkal rendelkezik az iskola,…?
Nem könnyű a választás, hiszen fontos döntés előtt állnak a családok, ezért érdemes előzőleg többször felkeresni a helyszíneket szülőnek, gyermeknek egyaránt, hogy… jól dönthessenek.
vadvirág
Ilyen az élet
2010 február 24. | Szerző: kisiren
Hagyományőrzés
A Felvidéki kis faluban délutáni imára bimbamozott a katolikus templom harangja.A templomot körülölelő utcácskákból lassan, sétálgatva érkeztek az idősödő anyókák.Csodálkozva láttam, hogy mindannyian egyforma fekete ruhában, népviseletben vannak. Felül selyem szoknyát, hozzá rövid téli kabátot, és a selyemszoknya alatt keményített sok-sok szoknyát viseltek fekete selyem kendővel.
Régen láttam ilyen szépséget.Festői vászonra kívánkozott, ahogy imakönyvvel a kézben találkoztak a vastag, fehér hóval borított templom előtti téren a fekete ruhás nénikék.Látszik, hogy hagyományaikhoz hűek, azok benne élnek mindennapjaikban.
Hirtelen eszembe jutott, mennyire sajnálom, hogy nem őriztem meg a régmúltból legalább egy szépséges magyar ruhát pártával együtt.
vadvirág
Ilyen az élet
2010 február 23. | Szerző: kisiren
“GYERE TAVASZ,
VÁRVA VÁRLAK…”
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen.:
kibújik a hóvirág
s megrezzen a fán az ág.
Zelk Zoltán
“S ha felsüt a nap, nyújtózkodik az erdő.A fák korhadt ágakat dobnak le magukról, az utak kezdenek felszáradni, a szél a téli sziszegés helyett lágyabb suhogással fésüli az erdőt, s egy reggelen a bokrok alatt kinyitja ezer fehér csillagszemét a hóvirág. “
Fekete István
Jössz akkor is mikor kemény még a fagy!
Legyőzöd a rideg-hideg világot,
Megelőzöl minden büszke virágot.
Káldi Géza
Jó reggelt Tavasz!
Hát mégis csak megjött vasárnap reggelre hozzánk. Szinte észrevétlenül érkezett, halkan lopózott, hogy Télfi ne vegye észre, aztán mire álmából felriadt, már a tavaszi napfény simogatta, cirógatta a fák, bokrok rügyeit. De kellemes ilyen reggelre ébredni, szinte pillanatok alatt érezni lehet a nyüzsgést, ahogy az állatok növények ébredeznek, hosszúra nyúlt álmukból, ahogy a madarak énekelni kezdenek jókedvvel, vidáman, hessegetve, kergetve a tél maradványait.
Míg egy hete a hóvirágokat hatalmas mennyiségű hópaplan takarta be, mára már az is elsírta magát, könnyei eltűntek, a virágok pedig boldogan integetnek, nevetve táncot járnak, mintha mi sem történt volna.
Egy-egy maradék hócsomó sírdogál még, búcsúztatja a telet.Annak pedig ereje egyre jobban fogy, míg lassan végleg távozik körünkből.
Fészekrakók
Az utak mentén, erdők szélén, már december óta megfigyelhető volt, hogy a jó időket kihasználva, a szarkák milyen szorgosan hordják a lakásuknak való kellékeket, készülnek a tavaszra.Egyre több fészek jelezte, hogy mire a többi madár hozzá kezd az építkezéshez, ők már keltegetik tojásaikat majd, mire azok kikelnek, a szarkamamának, papának, már lesz honnan hordani az ennivalót számukra. A mások fészkéből. Az élet kegyetlen törvénye szerint…
Tavaszi séta
A vasárnapi éltető napfény szinte mindenkit kicsábít a szabadba, természetbe.Márai városában sétálva, élvezve a friss, tavaszi levegőt rácsodálkoztam újra sok-sok szép, megbúvó kisebb,nagyobb építészeti alkotásra: kupolákra, tornyokra, szobrokra, erkélyekre,…stb.Aztán felüdülés volt a magyar nyelvű színházi előadás megtekintése.
vadvirág
2010. Jégbontó hava
Ilyen az élet
2010 február 22. | Szerző: kisiren
“Ott benn tünemények suhognak,
lámpás éjszakában ragyognak,
a színek fémessé szépülnek,
szavakból paloták épülnek.”
(Weöres Sándor)
“Esténként puha köd leng a patakok ágya felett, különös vajúdó párát lehel a föld,amelytől megreszketnek az alvó lepkék bábbölcsőjükben, és álmosan fintorog a mókus meleg téli fészkében.”
Fekete István
vadvirág
Tavaszi szél vizet áraszt…
2010 február 28. | Szerző: kisiren
Itt a tavasz, tudod-e?
Leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.
Rádfüttyent a bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
S érzed, tavasz van megint.
vadvirág
2010. Jégbontó hava
Oldal ajánlása emailben
X