Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló
– Kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
– Csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
Tél öblén távol ring.
“…az egyszerit, a csodálatost és a látomásszerűt .”
Arra kell nevelnünk eszméletünket és szemléletünket, hogy a köznapiban, a környezőben, a mindennaposban is látni tudjuk az egyszerit, a csodálatosat és a látomásszerűt. Mert a csoda nem valamilyen égzengéses pillanat, mikor megnyílnak az egek, kürtök recsegnek, ködök szállanak, sírok felnyílnak, s a zűrzavarban felhangzik Isten szava: nem, a csoda legtöbbször egészen csendes. Átmégy egyik szobából a másikba, s látsz valamit: egy ember arckifejezését; egy tárgy elhelyezését; s egyszerre feltárul előtted e tárgy igazi értelme és viszonya a világhoz; egy ember hangját hallod, mint soha azelőtt, s a közömbös szavakon túl megérted ez ember titkát; a csoda mindig ennyi csak. Nem belevakulni a valóságba, a mindennaposba….”
(Márai Sándor: Füves könyv/
“..a csoda …”
…a csoda legtöbbször egészen csendes…
Látsz valamit: egy ember arckifejezését, egy tárgy elhelyezését, s egyszerre feltárul előtted e tárgy igazi értelme és viszonya a világhoz, egy ember hangját hallod, s a közömbös szavakon túl megérted ez ember titkát, a csoda mindig ennyi csak.
/Márai Sándor/
A szeretet akkor él …
A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,
néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább!/Berkes Gábor/
vadvirág
2009. Álom hava, 19. napja